Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Hatvan és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

211 Hatvan és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei Geszlerné Szentpáli Ágnes Magyar Hidrológiai Társaság 1027 Budapest, Fő u. 68. Sajgó Zsolt Scheuer Gyula Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1088 Budapest, Reviczky u. 4. Szlabóczky Pál Mélyépítési Tervező Vállalat 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Kivonat: Hatvan város és vonzáskörzete vízigényeinek beszerzése érdekében a MagyarHidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztály munkabizottsága elkészítette az érintett térség rétegvízszerzósi lehetőségeinek felmórésót. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a területen a negyedidőszaki ós a pliocón rétegösszlet homokrétegeinek igénybevételével fejleszthető tovább a térség vízellátása. Víznyerésre Hatvantól északra ós délre a Zagyva jobb oldalán fekvő területek jöhetnek számításba. A Hatvan—Boldog közötti terület a legkedvezőbb víznyerósre, ahol a pleisztocén összlet 120—140 m-re kivastagodik ós több kavicsos réteg tagolja, amelynek vízadóképessóge igen kedvező. A vízháztartási vizsgálatok és számítások szerint az üzemelő vízbázisok vízkivétele mellett a további még kitermelhető vízkészlet 8600 m

3/d-ben adható meg. A felsőpannóniai összletből 3600 in

3/d, a pleisztocén víztartókból még további 5000 m

3/d nyerhető ki. A víztermelés 60—180 m mélységű fúrt kutakkal oldható meg. A rétegvizek minőségileg megfelelőek, de esetenként a vas ós mangán magasabb a megengedett határértéknél, ezért ezeket a vizeket vastalanítani kell. Kulcsszavak: rétegvízszerzés, vízutánpótlódás, vízháztartási vizsgálat, vízkészlet, vízminőség. 1. Bevezetés Az elmúlt években Hatvan és vonzáskörzetében a növekvő vízigények, továbbá egyes rétegvízre telepített vízbázisoknál bekövetkezett jelentős mértékű készletcsökkenés, valamint a felszínközeli vízadórétegeknél előállt vízminőségromlás (nitrátosodás) indokolttá tette a térség vízkészletének meghatározását. Ennek érdekében a Heves Megyei Vízmű Vállalat hatvani súlyponttal a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályának megbízást adott a térség vízföldtani feldolgozására. A munka elvégzésére alakult munkabizottság feladata volt a vízutánpótlódási adottságok figyelembevételével a vizsgált terület rétegvízkészletének felmérése és ezen ismeretek alapján javaslatok kidolgozása a meglévő vízbázisok bővítésére és újak kijelölésére. A feladat megoldása érdekében első lépésben az eddigi lemélyített kutatófúrásokról (földtani, lignit, vízkutató) és a vízműkutakról széles körű adatgyűjtés történt. Ezen túlmenően a munkálatok kiterjedtek a meglevő vízbázisok állapotfelvételére mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, továbbá mindazon vízszerzési lehetőségekre, amelyek a vizsgált terület vízföldtani adottságaiból eredően a kívánt vízmennyiséget távlatban is megfelelő minőségben biztosítani képesek. Ezen ok miatt a szennyeződésre igen érzékeny Zagyva által felhalmozott jó vízadórétegeket nem vettük figyelembe. így elsősorban a terület negyedidőszaki és felső-pannóniai rétegösszletei vízkészletének mennyiségi és minőségi felmérése történt meg. 2. A vizsgált terület vízföldtani jellemzése Hatvan és környéke morfológiailag a Mátra hegységet nyugatról lezáró Zagyva-völgyére terjed ki. A völgyet keletről a hegységhez tartozó, meredek lejtőkkel jellemezhető hegyek kísérik, míg a nyugati oldalra a völgy talp fölé csak 10—20 m-rel kiemelkedő nagy területekre kiterjedő egyenletes térszínű folyóteraszok a jellemzők. Hatvantól délre a völgy tölcsérszerűen kiszélesedik és a völgyperemet jelző kiemelkedések és dombok a térség alig tagolt felszínébe beolvadnak. Boldog község és Hatvan között a Zagyva számos elhagyott medre figyelhető meg. A terület vízföldtani viszonyainak megismeréséhez — a víznyerési célzattal telepített fúrások és kutak szolgáltatta adatokon túlmenően — hozzájárultak a lignitbányászathoz kapcsolódó kutatási és feltárási munkálatok. Ezek eredményeit is messzemenően figyelembe vettük és a javaslatok kidolgozásánál hasznosítottuk (1. ábra).