Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
4. szám - Deák József–Hertelendi Ede–Süveges Miklós–Barkóczi Zsolt–Demes Zoltán: Partiszűrésű kutak vizének eredete trícium koncentrációjuk és oxigén izotóparányaik felhasználásával
DEÁK J., HERTELEND1 E. et al.: Partiszürésű kutak vizének erecietc 207 HQHÁCS üiJNA 1. táblázat T és <3 1 8 értékek a mohácsi vízmfi kútjaiban Vízmintavétel T á 1 8 0 hely e ideje (TU) (% 0) M-I. 89. 12. 24 39,7 —10,59 89.12.11 30,0 —10,09 90. 01. 16 23,7 —9,60 90. 01. 2 3 (32,7 ) —9,62 M-I/1. 89. 12. 04 31,9 —10,18 89. 12. 11 31,8 —10,37 90.01.16 10,4 —9,46 90. 01. 23 7,7 —9,35 M-I/2. 90. 01. 23 13,8 —9,35 Duna 89.12.04 32,2 —11,45 89. 12. 11 32,5 —10,37 90.01.16 44,1 —11,50 90. 01. 23 46,7 —10,50 f. ábra. Hidrogeológiai szelvény a vízmintavételezés helyekkel a Mohács melletti vízműnél A 14. sz. termelőkút (T—14) vizében a keveredés' arány számításához tudnunk kell, hogy mit tekinthetünk tiszta Duna-víznek és tiszta háttérnek. A háttérvíz egyértelműen az F—32. figyelőkút vize, mivel mintegy 2 km-re fekszik a termelőkutaktól a sziget belseje felé. A kimutatási határ alatti trícium koncentrációja (1. táblázat) azt jelzi, hogy a réteg utánpótlódása lassú; az utóbbi 35 évben beszivárgott víz még nem érte el a réteget . Ez a keveredés számítása szempontjából szerencsés körülmény. A Duna-vízben néhány nap vagy néhány hét alatt is ingadozik az izotópösszetétel. Mivel csak bécsi idősorokkal rendelkezünk, szükségünk van egy olyan kút vizére, melyben a Duna rövid távú ingadozásai kiátlagolódnak és benne 100%-ban Duna-víz található. Jelen esetben ilyen kútnak tekinthető a 4. ábrán feltüntetett F—1. figyelőkút. Az 1989. november 3—5. között vett vízminták trícium ill. ó 1 8 0 értéke alapján számolt keveredési arány i?D«na = 66% illetve 7?D Una = 71%-nak adódott. Ez a keveredési arány a mintavétel idejére érvényes; ennek értéke a Duna-vízállásától, a talaj vízállástól és a kitermelt vízmennyiségtől függően időben változhat. Ezért célszerű a vízmű üzeme során rendszeresen (évi 1—2 alkalommal) a méréseket és a keveredési arány számításokat megismételni. 7. A Duna-víz részarányának meghatározása a Fadd—Dombori térségben levő medercsőkút vizében A vizsgált kutakat ábrázoló szelvényt az 5. ábra mutatja. Az M—1 ferde-medercsőkút szivattyúzása 1989. december 4-én kezdődött és 1990. január 30-ig tartott fokozatosan növekvő vízhozammal. A közel két hónapos szivattyúzás során jelentős időbeli változás volt az egyes kutakban a keveredési arányban (2. táblázat és 6. ábra). A 2. táblázatban feltüntetett izotóp adatokból számolt keveredési arányok alapján az alábbi következtetések vonK NY mB.f. •5. ábra. K—Ny irányú szelvény Fadd—Dombori térségében a vizsgált kutakkal 2. táblázat Fadd—Dombori térségében vett kútvíz minták környezeti izotóp eredményei Vízmintavétel T <5 1 8 0 holye ideje (TU) (%«) Duna 89. 11. 05 34,5 —10,26 1. figyelőkút 89. 11. 03 33,4 —10,73 14. termelő kút 89. 11. 03 22,2 —10,45 2. figyelőkút 89. 11. 03 9,1 —10,45 32. figyelő kút 89. 11. 04 -=3 —9,76 hatók le a vizsgált terület vizeinek származására vonatkozóan. A szivattyúzás kezdetekor a vizsgált M—I. ferde-medercsőkút teljes egészében Duna-vizet adott. Ugyanakkor az M—1/1. kút vizében is maga (73—75%) volt a Duna-víz aránya, ami egy ko
