Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
4. szám - Deák József–Hertelendi Ede–Süveges Miklós–Barkóczi Zsolt–Demes Zoltán: Partiszűrésű kutak vizének eredete trícium koncentrációjuk és oxigén izotóparányaik felhasználásával
DEÁK J., HERTELEND1 E. et al.: Partiszürésű kutak vizének erecietc 205 T 1 1 t~ -Tj- csapadék (Bécs, Hohe Warte) Duna-víz (Bécs, Raichsbrücke) 3H " [Bq/kg] I 105 • ?. rítt' v\M; _i i—i— 1961 62 G3 6*1 65 6 6 67 6 8 60 70 71 72 73 74 75 76 77 78 73 80 81 82 83 84 6 5 8 6 87 8 3 1. ábra. Légköri nukleáris fegyverkísérletek hatása a csapadék és a Duna vizének trícium koncentrációjára (Rank et al. 1990) 4. A Duna-víz ö 1 8 0 és trícium idősora A Duna víz 18 8 0 átlagosan évszakok értéke Bécsnél -11,7% (Rank, 1989). A ő 0 érték szerinti változását a 2. ábra mutatja. A Duna víz alacsony <5 0 értékének magyarázatát az adja, hogy vizének utánpótlását az Alpokból származó olvadékvíz illetve csapadék adja, ami az alacsony hőmérséklet és a magassági hatás miatt lényegesen alacsonyabb ő 0 értékkel rendelkezik mint a magyarországi csapadékvizek súlyozott éves átlaga amely ő'o=-9,5% (Dénes és Deák 1981). A Duna-víz trícium koncentrációja Bécsnél jól követi a csapadék 1963 óta tartó fokozatos trícium koncentráció csökkenését. Azzal a jól látható késleltetéssel amit az Alpok hó és jégtakarójában való néhány éves késleltetés okoz (1. ábra). Hazánkban csak rövid időszakokra vonatkozóan végeztek környezeti izotópméréseket a Duna vizében. Ezen mérések megállapították, hogy a magyarországi adatok nem térnek el lényegesen a Bécsben mértektől (Dénes és Deák 1981), ezért a bécsi adatok használhatók Magyarországon is. 5. A Duna-víz részarányának meghatározása parti szűrésű vízbázisokban a kitermelt víz b 1 8 0 és trícium koncentrációja alapján A parti szűrésű kutakban a Duna víz részarányát (i?Duna) a 6 0 érték felhasználásával a következő képlet segítségével számoltuk ki: R [á"o] k,l t-[a"»oj réte g v1nf W„ /, ^-= [ál80]Dun a_ [ál80]réte gXi0ü(%) hol [<5 1 80] kű t, [ő 1 80]réteg, [ő 1 80] Duna, a kitermelt víz a környező rétegvizek és a tékét jelentik. Duna víz 18 d 0 érhónap f A Qur.a sokéves havi átlagos 5 1®0 idősora 3ccsnét — S^-.éui súlyozoíf átlag 2. ábra. A Duna <5 1 8 0 izotópcltolódásának változása az évszakok függvényében A trícium adatokból a keveredési arányt az izotóphígítás módszerével az ig Dn n,= X 100(%) Ij Duna — y-> r képlet segítségével számoltuk, ahol (\üt, G r és í?Duna a kitermelt víz, a környező rétegvizek és a Duna trícium koncentrációját jelenti TU egységekben. A keveredési arány kiszámítására alkalmazott eljárást három esettanulmány mérési eredményein keresztül mutatjuk be. 6. A Mohács-szigeti vízmű A Mohács-szigeti vízmű esetében a mintavételezés a Dunára merőleges II. jelű szelvény mentén fekvő 4 db kútból és a Duna vizéből történt (3. és 4. ábra).
