Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Somos Andrásné: A vízveszteség-elemzés helyzete Budapesten

SOMOS A.-NÉ: A vízveszteség helyzete Budapesten 169 Fajlagos veszteségek alakulása 1990-ben t* egymástkövetó' mérésnél Fajlagos hibaszamok vált. 1990~ben 4 egymást követő mérésnél 1990. I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év feltűrhető veszt. [m3/h/km] fajlagos veszt.[mJ/h/km) ÍV. n. év fajlagos hibaszám [db/ktnl 12. ábra. A József-hegy veszteségei és hibaszámai 1 egymást követő mérésnél 1990-ben. A három mérés adatait a 2 grafikon tartalmazza (11. ábra) : Láthatóan az ismételt vizsgálatoknál csökkenő veszteségértékeket és hibaszámokat találtunk. A József-hegyi területet — az alatta húzódó barlangrendszer fokozott védelme érdekében — negyedévente vizsgáljuk. Tapasztalataink a vári vizsgálatéval azonosak voltak, amit az 1990. évi mérési eredmények is tükröznek (12. ábra). 5. A hálózatvizsgálat fejlesztésének tervezett iránya a Fővárosi Vízműveknél A vízveszteség-elemző módszer jelenleg a hálózat szakaszos — időszakaszonként! — levizsgálásának leghatékonyabb módszere. A feltárt rejtett sérülések nagy száma és az általuk okozott vízveszteségek nagysága igazolja ezt. Hátránya azonban a módszernek, hogy — az évente vizsgálható hossz korlátozott, a budapestihez hasonló hálózatnagyság esetén hoszszú évek (évtizedek) telhetnek el az ismételt vizsgálatig, — nem kerülhető el a hibátlan hálózatrészek vizsgálata. Ezeket a hátrányokat kiküszöbölendő tervezi a Fővárosi Vízművek a folyamatos hálózatfigyelő-rendszer kiépítését, amivel a szivárgások a keletkezésük pillanatában felismerhetővé válnának. A folyamatos hálózatfigyelés a vízveszteség-elemzésnek a hálózat egészére (vagy részeire) kiterjesztett, központból irányított rendszere. A célszerűen kialakított és hidraulikailag elkülönített hálózati körzetek fogyasztás- és nyomásadatainak folyamatos számítógépes regisztrálása és kiértékelése révén elérhető, hogy vízveszteség-elemző mérés és hibakeresés csak a hibás vezetékszakaszokon és a hibák megjelenésével egy időben történjen. (5. Összefoglalás A hálózat állapotának megőrzése és a hálózati veszteségek elfogadható szinten tartása minden vízművállalat elemi kötelessége. A veszteségek teljes elhárítására nincs reális lehetőség, a csökkentés is jelentős ráfordításokat igényel. A vállalatoknak az egyedi sajátosságok — a hálózati veszteség mértéke, az előállítási és szolgáltatási költségek, technikai és pénzügyi adottságaik — függvényében kell megválasztania az alkalmazott veszteségcsökkentési módszert, amely lyel a legkisebb anyagi ráfordítással a legnagyobb veszteségcsökkentés elérhető. Az általunk alkalmazott és jól bevált vízveszteség-elemző és korrelációs módszer mellett ma már egyre több helyen alkalmazzák a folyamatos — az egész hálózatra kiterjedő — ellenőrzést. A mérőállomások kiépítési költsége 10%-nál nagyobb értékesítési különbözet esetén már 1%-os veszteségcsökkentés elérésével megtérül [5]. A gazdaságosság mérlegelésénél érdemes még megemlíteni a vízveszteség-csökkentési módszerek anyagilag nem realizálható, de rendkívül jelentős eredményeit: — naprakész információt kap az üzemeltető a vezetékek állapotáról ós a hálózatnyilvántartás megbízhatóságáról, — állandó ellenőrzés alatt áll a szerelvények működőképessége, — a szivárgóhelyek számának a csökkentése a vízminőségromlás lehetőségét korlátozza, — javul a szolgáltatás színvonala s ezzel együtt a fogyasztókkal fenntartott kapcsolat. Irodalom 1. Becker, K., Somos, A.né: A vízelosztó rendszerek hálózati veszteségeinek csökkentése. (KG1 Informatikai Intézet 1990.) 2. Berge, H., Laske, Gh.: Korrelationsverfuhren zur Wasserverlustminderung (GWF, 1982/H. 6)