Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Lippai Márta: Automatizált vímű üzemirányítás Szegeden

110 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM 50-on már Lenze gyártmányú (8600 típusú) frekvenciaváltó (fordulatszám szabályozó) van beépítve. A fordulatszám szabályozás lehetővé teszi a kutak igen finom indítását és leállítását járulékos veszteségek nélkül, továbbá a pontos, gazdaságos kútterhelés változtatást. (A névleges vízhozam alatti terhelésnél a szivattvúzási és csővezetéki veszteségek négyzetesen csökkennek.) Elvileg megvalósítható, hogy minden üzemképes kút állandóan be van kapcsolva a fogyasztási szinthez igazított terheléssel, tehát nincs be-kikapcsolás miatti rángatás (csökken az ún. homokolás). A III., IV., V. vízműtelepeken a szivattyúk szabályozása egy 200 kVA teljesítményű SAMl 200-as frekvenciaváltóval és egy SX 150 típusú lassú motorindítóval történik telepenként. Az l-es és a Il-es vízműtelepek kisebb kapacitásuk miatt teljes kihasználtsággal üzemelnek. A korszerűsítési munkák költsége 53 millió forintba, a kutak fordulatszám szabályozása 37 millió forintba került, az összesen 90 millió forint. A megtérülés ideje számításaink szerint 7—8 év, viszont az elektromos energia árának emelkedése esetén ez az idő lényegesen csökken. 3. Folyamatirányító berendezések Az irányító és távfelügyeleti rendszer célja a jó minőségű, korszerű, energiatakarékos és hatékony üzemeltetés. A rendszerben az irányítástechnikai, mérésadatgyűjtési feladatok elvégzésére a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat által gyártott VM 990 gyártmánycsalád berendezéseit alkalmaztuk. A VM 990 berendezés alkalmazása nagy, együttműködő rendszerek korszerű digitális folyamatirányítását teszi lehetővé. Egységei sorozatgyártásban készülnek, a működést szabályozó programrendszere egységes, az egyes alkalmazásokhoz csak az ún. alkalmazói programot kell esetenként elkészíteni. Az alkalmazói programot a feszültségkiesésre érzéketlen Eprom memória tartalmazza, így a rendszer felügyelet nélküli irányításra is alkalmas. Tápegysége akkumulátort is tartalmaz, így a tárolt adatok rövid idejű hálózatkimaradás esetén is megőrződnek és a készülék tovább működik. Természetesen lehetőség van külső szünetmentes áramforrásról történő üzemeltetésre is. A rendszer az osztott intelligencia elvén épül fel. Minden egysége rendelkezik mikroprocesszorral és saját programmal, önállóan is üzemképes (pl. a jelátviteli lánc megszakadása esetén is). A VM berendezések analóg bemeneteket, impulzusbemeneteket tud fogadni, és analóg, valamint kétállapotú kimeneteket szolgáltat. A bemeneti adatokat feldolgozza, kijelzi, tárolja, ha kell, naplózza és ezek alapján vezérlést, szabályozást, hibajelzést tud végezni. A fenti adatokat kábelen vagy URH-n továbbítani képes a hierarchiában felette álló berendezésnek. Az embergép kapcsolatot az előlapon elhelyezett számkijelzők, tasztatúra és a készülékhez kapcsolható TV display biztosítja. Az irányított technológia nagyságától és bonyolultságától függően háromféle gépnagyság közül lehet választani: A legkisebb berendezés a VM! 990 Mikro. Ez a típus alkalmas gyakorlatilag valamennyi kútegység és magastározó vezérlésére. A középső méret a VM 990 Midi. Ezt a berendezést olyan helyre célszerű telepíteni, ahol nagyobb az irányítandó rendszer, kezelő van és igény TV-display kijelző használatára. A legmagasabb szinten a VM 990 PC áll, amely kompatibilis az TBM PC-AT számítógéppel. 4. Szeged vízellátásának hierarchikus felépülése Legalsó szint: kúttelepek folyamatirányító berendezései Középső szint: — vízműtelepek — víztornyok — mérőpontok folyamatirányító berendezései Felső szint: diszpécserközpont 4.1. Kútcsoportok Az adott kútcsoporthoz tartozó VM 990 Mikro végzi el a kutakról beérkező jelek gyűjtését, öszszegzését, rendszerezését, illetve adja ki a parancsot a kutak indítására és leállítására figyelembe véve a kutak ,,jósági" mutatóit. A jósági tényezőt a folyamatirányító berendezés számítja ki a következő módon: A villamos teljesítményből képezi a villamos fogyasztást és az így képzett értéket elosztja az egységnyi idő alatt kitermelt vízmennyiséggel (kWó/m

3). Mérjük a kutak vízszintjét, a kitermelt vízmenynyiséget és a villamos teljesítményt. Jelezzük a szivattyú és a tolózár üzemállapotát. A folyamatirányító vezérli a program és a vízigény alapján a búvárszivattyúkat a fordulatszám szabályozón keresztül. 4.2. Nyomáspontok A vízhálózati-rendszer legjellemzőbb pontjain nyomásmérők és mennyiségmérők elhelyezését fontosnak tartjuk, mivel a nyomásviszonyok kiértékelése után kezelői beavatkozások válnának lehetővé. Minden egyes nyomásponthoz tartozzon egy VM 990 Mikro és egy URH adó-vevő berendezés. A jelforgalom egyirányú lesz. Az URH a központi VM 990 PC-be juttatja a jeleket további feldolgozás, kiértékelés regisztrálás céljából. 4.3. Magastározók Az egyzónás és kétzónás rendszerben is mérjük a medencék vízszint és nyomás diszkrét értékeit, minimális és maximális vízszinteket, fáziskimaradást. A kétzónás víztornyoknál mérjük még a szivattyúház villamos teljesítményét. A szivattyúk közül egyszerre csak egy üzemel. A működő leáll, ha: — a középnyomású hálózat nyomása 1,5 bar alá csökken, vagy a felső tároló szintje 95% fölé emelkedik