Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Pápai Csaba: Vízellátó rendszerek irányítástechnikai koncepciója a Duna menti Regionális Vízműveknél

106 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM Az átemelő gépház és a diszpécserközpont kö­zött — mivel több adat átviteléről van szó — már csak hangfrekvenciás vonalas, vagy URH-s összeköttetés használata volt lehetséges. Ilyen célra kezdetben VITELCON adatátviteli beren­dezést, később VM 990-es intelligens berendezést használtunk. A diszpécserközpont és az alállomások között jellemzően sugaras elrendezésű az összeköttetés. A központi berendezés folyamatosan, egymás után hívja a vonalas, 2 perces ciklusban az URH-s állomásokat. Amennyiben a beszédát­vitelre is használt rádiócsatorna foglalt, úgy a központ nem kezdeményez hívást. A tapasztalat az, hogy a beszéd és az adatátvitel megfér egy­más mellett, az adatforgalom gyakorisága a be­széd közbejöttével is megfelelő. Ugyanis a rádió­hálózaton a szóbeli adatközlés csaknem teljesen megszűnt, a rádióhálózatot csak a hibaelhárító gépkocsik használják fónia üzemben. 5. A továbbfejlesztés iránya A számítógépek diszpécserközponti beállításá val a központok hardver fejlesztését egyenlőr nem tervezzük. Szoftver úton az adatfeldolgozásban számos, eddig nem használható elképzelés megvalósításá­ra gondolhatunk. Érdeklődésre tarthat számot az a kísérlet, melyet szentendrei központunkban az adatgyűjtő számí­tógépünk és egy másik IBM 386-os gép összekap­csolásával DMRV — Hidroszisztem Kisszövetkezet vállalkozásban folytatunk. Az adatfeldolgozás célja: előrejelzésen alapuló üzemirányítási ta­nácsadás 24 órára előre, óránként. A program az elmúlt 1 év tapasztalatai alapján adaptív, rekurzív modellek segítségével vízigényt számol és a 24 órára szóló menetgörbe alapján minden órára — de a 24 óra egészére vonatkozó irányítási ta­nácsot ad a diszpécser számára. A tanács alapján a diszpécser dönt, és ő avatkozik be — ahol lehet­fix. 2. ábra. Piliscsabai vízellátási rendszer adatátviteli össze­filggési vázlata A nagy regionális vízrendszeren belül léteznek helyi elosztóközpontok, melyeket irányítástech­nikai szempontból is így kell kezelni. Ezen a he­lyi rendszeren belül átjátszóval rendelkező 420 MHz-es rádióhálózat biztosítja az alközpont és az alállomások között az összeköttetést. Az al­rendszer állomásain VM 990-es intelligens beren­dezések üzemelnek, melyeket az alközpont kér­dez le és irányít. Az alközpont VM 990-es beren­dezéséből a 80 MHz-es rádiócsatornán kérdezi le a diszpécserközpont számítógépe a rendszerre vonatkozó összes adatot. Ezen az úton elérhetők, kezelhetők az alrendszer állomásai is. Erre példa a piliscsabai alrendszerünk, mely adatátviteli összeköttetéseinek vázlatát a 2. áb­rán szemléltetjük. séges ott távműködtetéssel, ahol nem, ott utasí­tással, kezelők útján. A kísérlet eredményes zá­rását követően a tanácsadó rendszert a többi disz­pécserközpontunkban is alkalmazni kívánjuk. fldatatiiíei = 9,52 /HerHány/ lerr-Zínii nedence 70>: ... - , 1591.03.20 — Herwany - nogradl aT?*elok ., . „ Nátincsi twdeíue Adatatviíeí ; 9,52 81* /Nitincs/ légtartály IX |-4 J, 14 ( ,2 bar i i f i > j r i r i FK H-i : ... ­0.3, „ O.OOHS/I 1—+ Hasiad felé ina Telep; 1. 2. 3. 4. Í>ldí Nijradi ate»eli.k kering, sz. ál Kőbánya átenelok 3. ábra. A Nógrád megyébe történő vízátadást végző Her­tnény átemelő display képe

Next

/
Thumbnails
Contents