Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
2-3. szám - Pápai Csaba: Vízellátó rendszerek irányítástechnikai koncepciója a Duna menti Regionális Vízműveknél
104 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM Vízellátó rendszerek irányítástechnikai koncepciója a Duna menti Regionális Vízműveknél Pápai Csaba Duna menti Regionális Vízművek 2600 Vác, Híradó u. 3. Kivonat: A Duna menti Regionális Vízművek vízellátó rendszereinek fejlődése, a növekvő vízigények magasab^ színvonalon történő kielégítésére irányuló vállalati törekvés az irányítástechnika céltudatos fejlesztését kívánja meg. Az irányítórendszer kiépítése során megfogalmazott, érdeklődésre számot tartható megállapításokat, a szerzett tapasztalatokat összegzi a cikk, miközben bemutatja a DMRV megvalósult irányítórendszerét. Kulcsszavak: Műszerezés, automatizálás, tipizálás, intelligens berendezés, adatátviteli út, rendszertechnika. 1. Bevezetés Vállalatunknál az 1973. évtől számítható a műszerezés, automatizálás feladatainak céltudatos megvalósítása, fejlesztése. Ez az induló évszám a regionális vízellátó rendszerek kiépítésének kezdetét is jelentette a Dunakanyarban. Először Szentendre térségében épült nagy regionális vízrendszer, majd a Duna balpartján Gödöllőt dunai vízzel ellátó regionális déli ág, majd végül az északi ég épült ki. A nagykiterjedésű, összefüggő ellátórendszer zavartalan üzemeltethetősége magasszintű műszerezést és az információknak egy irányítóközpontba történő továbbítását követelte meg. A Dunakanyar üdülőforgalmából adódó nyári hétvégi csúcsfogyasztási maximumok kielégítésére irányuló vállalati törekvések a nem regionális rendszerhez tartozó települések műszerezését is szükségszerűen felgyorsították. 2. A műszerezés, automatizálás szempontjai Legelső és mindent megelőző feladat a telephelyek és Vízmű objektumok hírközlő eszközökkel történő ellátása volt. Ez telefon vagy (és) URHrádiók telepítését jelentette. Rádiót kaptak a hibaelhárító gépkocsik is. Az Üzemigazgatóságok és mű vezetőségekhez telex-összeköttetések is kiépültek. A kezdeti időszakban még nagy szerep jutott a szóbeli adatközlésnek. A műszerezési munka megindulásakor meg kellett fogalmazni, hogy egyedi, vagy regionális rendszerbe tartozó objektumainkat milyen mértékben és milyen követelmények alapján műszerezzük. Az első fontos szempont a tipizálás volt. Deklaráltuk, hogy a technológiai paraméterek mérésére Gamma-műszereket használunk, adatátviteli célra pedig Vilati gyártmányú Vitelcon típusú berendezéseket. Mindezen elképzeléseknek sikerült már a tervezési munka során érvényt szerezni, a kivitelezőkkel megvalósíttatni úgy, hogy a berendezésparkunk kezdettől fogva homogén volt. Az egységes műszerpark lehetővé tette az alapos szakmai felkészülést a használatos berendezések gyors hibabehatárolására és vállalaton belüli gyors javítására. Ezek hatása a megbízható, pontos működésben is jelentkezett. A második szempont a szükséges mérések számának és minőségének meghatározása volt. így meghatároztuk, hogy egy átemelő esetében mérni kell a térszinti és a magastároló-medence szintjét, az átemelő kimenő nyomását, a kiadott vízmennyiséget, valamint a telep villamos fogyasztását. Nyomásfokozó esetén a térszinti medence szintmérése helyett szívóoldali nyomás szerepel, a többi mérés azonos. Kétállapotú jelzésként meg kell jeleníteni a szivattyúk üzemállapotát, motoros tolózárak, vagy pillangószelepek véghelyzeteit, egyedi elbírálás alapján hibajelzéseket. A fent említett követelményeknek megfelelő műszerezés még abban az esetben is kiépült, ha pillanatnyilag adatátviteli út, vagy pénz hiányában az adatok nem voltak az irányítóközpontba bejuttathatok. Regionális rendszerobjektum esetén egyértelműen szükséges a helyi adatoknak a diszpécserközjxmtba történő bejuttatása. További megfogalmazott megvalósítási szempont volt az, hogy az automatika működését biztosító vezérlőjeleket a helyszíneken képeztük, a diszpécserközpont csak a működést felügyelte. Csak a későbbiek során — a helyi intelligens folyamatirányítók telepítését követően nyílt lehetőség — a helyi automatikus üzem meghagyása mellett — a szivattyúk, motoros elzárószerelvények központból történő távműködtetésére. A felsorolt szempontok gyakorlati megvalósításáról mutat példát az 1. ábra, melyen a Duna Balparti Regionális Vízmű északi ágának 3 db objektuma szerepel a jelenlegi kiépítésben. 3. Megvalósult rendszerek A kialakított diszpécserközpontok üzemigazgatósági tagozódásúak és tevékenységük saját területükre korlátozódik. A három kommunális