Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Tornóczky György–Nádasdy Gábor–Szalay Tibor–Szilágyi László–Pálhidy Attila: A felszínivíz-tisztítás technológiájának korszerűsítése a Keleti-főcsatorna Vízműnél

TORNÖCZKY GY. et al.: A felszínvízi-tisztítás korszerűsítése . 99 Derítési kísérleteket végeztünk a lineáris reak­torban átlag 500 m : l/d teljesítménnyel, egyidejű­leg összehasonlítva az eredményeket a KFCS víztisztítómű eredményeivel. Polialuminátokkal jobb hatásfokú a derítés, mint a hagyományos, alumínium-szulfáttal és segéd-derítőszerrel (pl. poliakrilamid) történő de­rítés. Ennek ellenőrzésére poharas kísérleteket végeztünk a KFCS vizével, melyet előbb mikro­szűrőn vezettünk át. Az átszűrt vízben maradó lebegőanyag 80%-a 1—5 iim szemnagyságú, a maradék rész (20%) szemnagysága 5—30 ;j.m. A bázisos polialuminátot a helyszínen állítot­tuk elő, mert ezek az oldatok metasfabilisek, a ke­kereskedelmi forgalomban lévő anyagok pedig az ivóvíz számára nem kívánatos stabilizáló anya­gokat is tartalmaznak. Azt állapítottuk meg, hogy alumínium-szul­fátból r=l,6, alumínium-kloridból pedig r=2,0 bázicitású koagulánst lehet előállítani, hogy az oldat még napokig homogén maradjon. Nem egé­szen eldöntött kérdés, hogy melyik polialuminát­komplex a leghatásosabb a derítésnél következők­ből: — dimer — [A1 2(0H) 2(H 20) 8 4 >•] — hexamer — [ A1 6(0H) 1 2(H 20 ) 1 2 6 +] — tridekamer — [A1 1 30 4(0H) 2 4(H 20) 1 2 7 + ] — tridekamer — [Al 1 30 4(0H) 2 5(H 2O) u 6 f] Saját eredményeink alapján a tridekamer-komp­lexeket tartjuk a leghatásosabbnak. Kísérleteinkből azt állapítottuk meg, hogy ha alumínium-szulfátból, illetve alumínium-klorid­ból állítunk elő azonos körülmények között poli­aluminátot, a kloridból előállított derítőszer a hatásosabb. Az alumínium-szulfátból [A1 2(S0 3) 318 -H 20] elő­állított polialuminátot a továbbiakban PAS-sal, az alumínium-kloridból készített polialuminátot PAC-val jelöljük. A hazai víztisztítási gyakorlatban az alumí­nium-szulfátot használják, mert bár az alumí­nium-klorid hatásosabb, de ennek kezelése és raktározása, valamint kereskedelmi hozzáférhe­tősége is sokkal nehézkesebb. A C 80 40 30­20" 10 .^jmicfroi aj-J J^AC Í4.1Ö. 4 j PAS\ 0s i.o 1.5 "íö.io^mol 2n' U. ábra. A cink-ion koncentráció változása az eredeti cink­ion mennyisége %-ában, különböző mennyiségű és mi­nőségű koagidánssal végzett derítéskor AC\ PACJ4J0 4 mol Al") PAS(4.I6 4. ...) PAC (2,10. 4...) 10 • 10 • (mol P0 4 3'J 10. ábra. Az ortofoszfát-ion koncentrációjának csökkenése különböző minőségű és mennyiségű koagidánsok esetében, a nyersvíz foszfát-ion mennyisége függvényében

Next

/
Thumbnails
Contents