Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Tornóczky György–Nádasdy Gábor–Szalay Tibor–Szilágyi László–Pálhidy Attila: A felszínivíz-tisztítás technológiájának korszerűsítése a Keleti-főcsatorna Vízműnél

TORNÖCZKY GY. et al.: A felszínvízi-tisztítás korszerűsítése . 97 keverő nélkül. A megoldás eredményesen alkalmazható a későbbiekben ismertetésre kerülő lineáris derítővel együtt a felszínivíz tisztításban. Átlagos nyersvíz minőségnél a következő vegyszereket alkalmazzuk: A1

2(S0

4)

3 + Ca(OH)

2 + KMn0

4 + Polielektrolit + akti vszén por+klór. A lebegőanyag (a részaen kolloidok okozta zavarosság) eltávolítása mellett a szervesanyagtartalom, a nehézfém és egyéb mikroszennyezések, a haloform prekurzorok, a vírusok és mikroorganizmusok eltávolítása, illetve csökkentése is feladata a vegyszeres derítésnek, ezért a tisztítás legfontosabb lépésének a koagulálással és derítéssel együtt lejátszódó oxidációs és adszorptív folyamatokat tartjuk. Vizsgáltuk a nyersvíz lebegőanyag-tartalma, a lebegőanyag minősége és a szükséges koagulálószer mennyisége közötti összefüggést. Az eredményt a 3. ábra tartalmazza. Méréseink szerint a nyersvíz lebegőanyag tartalma és az eredményes koaguláláshoz szükséges alumíniumszulfát aránya hiperbolikus összefüggésű. Kis lebegőanyag-tartalomhoz aránylag nagyobb koaguláló vegyszer szükséges, mert a sok kisméretű részecskének nagy a diszperzitási foka, és ezért a rendszer kinetikusán stabilabb, mint a nagy lebegőanyag-tartalmú víznél. A nagy lebegőanyag-tartalmú vízben lévő sok részecske diszperzitási foka kisebb, az ilyen heterodiszperzrendszer kinetikus stabilitása kisebb, és ezért fajlagosan kevesebb vegyszerrel koagulálható. Ha az összefüggést a lebegőanyag reciprokának függvényében ábrázoljuk (4. ábra), a mérési pontok egyenes körül helyezkednek el. Ez a kutatási eredményünk alapját képezheti a koagulálószer automatikus szabályozása bevezetésének. K'" 10

0 5

0 30 20 14 ,3~

x 1 2 3 * » T 8 10 2 l/mg 4. ábra. Az eredményes koaguláláshoz szükséges alumíniumszulfát és a nyersvíz lebegőanyagtartalmának hányadosa a lebegőanyagmennyiség reciprok értéke függvényében Az X-tengelyen felül a nyersvíz lebegőanyagtartalma mg/l-ben, alul annak reciproka l/mg értékben van ábzolva. (?/=36,92 X+0,21; r=0,980fi) Külön vizsgáltuk a nyersvíz lebegőanyagának minősége és a hatásos koagulálószer mennyisége közötti összefüggést is. Nagymértékű algaszaporodás esetén nagyobb a koaguláns-lebegőanyag aránya (5. és 6. ábra). Ez az eredmény egybeesik Bernhardt (1978) publikációjával, amely szerint ennek az az oka, hogy az algák megnövelik a víz poliszacharid (főleg uronsavak) tartalmát. Azt is tapasztaltuk, hogy ha a nyersvíz sok hidrofil szervasanyagot tartalmaz, akkor 2—3szor több koaguláló anyag szükséges, feltehetően a szervesanyagnak a hidrofil lebegőanyagra gyakorolt védőhatása (védőkolloid) miatt. A vizs5., 6. ábra. Az Y-tengelyen az eredményes koaguláláshoz szükséges alumínium-szulfát és a nyersvíz lebegóanyagtartalmának a hányadosa van ábrázolva folytonos vonallal. Szaggatott vonal a nyersvíz biológiai szervezetszámát ábrázolja. Az X-tengelyen a mércs időpontja, hónap és hét van feltüntetve