Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Vágás István: Egységes valószínűség leírás a vízmozgások Froude-féle állapotaira, a Doppler-hatásra, a lineáris kaszkád-modellre és a vonalmenti bolyongás egyes eseteire

VAGAS I.: Egységes valószínűségi leírás 69 tehát megadja azt a transzformációt, amely a feltételnek megfelelő hidraulikai eseteket O^r^l esetekre vezet vissza. Mindez azt jelenti, hogy a lineáris kaszkádmodell minden állapotához bolyongási modellheW tartóz­kodási valószínűség- állapot rendelhető. Az „áram­ló" vízmozgástípushoz közvetlenül, a „rohanó" vízmozgástípushoz közvetett úton értelmezhető a valószínűségi összefüggés. Jelentheti-e ez azt, hogy a lineáris kaszkádmodell hidraulikai összefüggései valószínűségi alapról épülnek fel? Véleményünk szerint: igen. Az első két fejezetben feltárt kapcsolatok azon­ban még további általánosításokat kínálnak. 4. Néhány alapvető következtetés A hidraulikában valamely jelenséget, vagy fo­lyamatot valamely másikhoz hozzárendelni annyit jelent, hogy mindkettőre ugyanazon matematikai összefüggések érvényességét igazolva meghatároz­zuk az egymásnak megfelelő működési elemeket. Egymáshoz rendelt folyamatok esetében rend­szerint elegendő csupán az egyiken végezni szá­mításokat, vagy méréseket, hiszen a hozzáren­delés érvényessége az így nyert adatokat átvihető­vé teszi. A hozzárendelés ismert és kiterjedten al­kalmazott esetei a kismintakísérletek, amelyek pl. a Froude-szám azonossága esetén különböző mé­retű modelleken nyert eredmények más méretekre való átszámítását széles körben teszik lehetővé. Ügy tűnik azonban, hogy a valószínűség fogalmán keresztül a hidraulikai hozzárendelések köre is kibővíthető, sőt a hozzárendelések általánosítha­tók a hidraulika tudományának érdeklődési körén túlra is. Nehéz arra válaszolni, hogy a bizonyított hoz­zárendelhetőség vajon formai kapcsolat-e csak, vagy lényegi kapcsolatot is rejt-e szükségképpen magában. A valószínűségi hozzárendelés lehető­sége kétségtelenül arra ösztönzi a kutatást, hogy az érintett hidraulikai folyamatok valószínűségi alapjaira gondoljon. Újra felvetődik tehát az a kérdés, hogy a termodinamikához hasonlóan fel­építhető-e a hidraulika is valószínűségi alapokon. A jelen tanulmány tényei minden bizonnyal a hidraulika valószínűségi alapjainak igazolásához nyújtanak újabb érveket. A visszafelé lépést kizáró vonal menti bolyongás valószínűségi vizonyai, tehát annak valószínű­sége, hogy egy bolyongó pont melyik időpontban hol tartózkodik: mérőszáma lehet nemcsak annak, hogy egy lépcsős vízesés medencesorozatában hol mennyi víz gyűlt össze, hanem annak is, milyen mértékű hullámhosszmódosulást idéz elő a lépcsős medencesorozathoz — lineáris kaszkádmodell­hez — kapcsolható Doppler-jelenség, vagy meg­határozható a Froude-féle modellhasonlóságnak egy jól azonosítható esetserege. Azt jelentené-e mindez, hogy a Doppler-hatásnak a vonal menti bolyongás valószínűségi viszonyai meghatározói volnának? Vagy azt, hogy a Froude-törvénnyel leírható folyamatok szintén valószínűségi alappal rendelkeznének? A formai kapcsolaton túli jelen­tősége volna a p=Fr 11 2 összefüggésnek? Az idézett, a vízzel kapcsolatban álló jelenség­sorozatnak az összefüggései nemcsak elviek vol­tak, azok reálisak. Egyedül a valószínűségi modell értelmezése gondolati alkotás. "De, hiszen a p­mennyiség értelmezése és a Froude-számmal meg­állapított kapcsolata és általános jellege a való­színűségi értelmezés nélkül is elvi és számítási egységet teremt a Doppler-jelenség, a lineáris kaszkádmodell, és általában a Froude-törvény leírási köre között! Ha a valószínűségi modell nem volna, azt pusztán az előző jelenségekben közös para méterek önmagukban is megalkotnák, legfeljebb az elnevezése nem feltétlenül a „bo­lyongás" volna! Űgv látszik, a világ A. Einstein által elképzelt legfőbb irányítója mégis: ,,kockát vet". Még ott is, ahol a mechanikus determináltságot tartanánk magától értetődőnek. A kézirat véglegesítése : 1990. augusztus 21. Inlegrated probabilistic deseription of the Froude conditions of flow, (he Doppler effect, I he linear cascade niodel and somé linear random-walk cases Vágás I. Abstract: From the linear ranclom walk niodel allowing advance and rest alone, but excluding retreat, leads to the conclusion tliat under given initial conditions the probability of the position at any instant of a point perfonning the random walk ean be estimated. The probabilistic deseription obtained ean be nsed alsó for estimating the volunie of water stored in any of the basins of a linear cascade model (a series of dams on a canalized river). From any basin of the cascade model, at any degree of fullness there of, water ean be released into a horizontal flow vessel, in which the Doppler effect corresponding to the actual state ean be generated, or flow processes resembling thereto can be created with the help of the Froude model law. A close correlation can be es­tablislied between the characteristics of the hydraulic process induced and those of the probability model. Hydraulically this implies the extension of the Froude law to the linear cascade models, while in probability theory the interrelation of the Froude number and the number representing probability. The possibility of a probabilistic approach to hydraulics is thus corroborated. Keywords: pi'obability, random walk, linear cascade, similarity, Doppler effect VÁGÁS ISTVÁN Mérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes műszaki egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. (Munkásságának összefoglalóját lapunk 1986. évi 6. számának 322. oldalán közöltük.)

Next

/
Thumbnails
Contents