Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: Műszaki tevékenység, vagy művészet a vízépítés?

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM alkotó eszmékkel bizonyítsák, hogy ilyen szembenállásnak nem szabad lennie és hogy nem is lesz. 5. A vízkészletek korlátozottak és — legalább is eddig — csak igen kevés alkalmazási célra találtak olyan anyagot, amely a vizet helyettesíthetné. 6. A vízépítési munkák, fó'képpen pedig azok a vízépítési tevékenységek, amelyeknek célja a vizek kártételei elleni védekezés (árvizek elleni védekezés, a felesleges vizek elvezetése, a szennyvízkezelés) közismerten nagy pénzösszegeket nyelnek el és gazdaságosságuk sokkal nehezebben mutatható ki, mint a mérnöki tudományok egyéb területén folytatott tevékenységek esetében. A mérnöki munka művészetéhez tartozik az is, hogy megfelelő mértéket találjon a mérnök társadalmi kötelezettségei és a társadalom gazdasági megterhelése között. (Itt ismét a mértékadó árvíz meghatározására gondolunk.) A vízépítő mérnök sok gondját, tevékenységének számos különlegességét tudnám még tanulmányozás céljából felvetni, de ennek a tárgykörnek a részletes kifejtése meghaladná ennek az összeállításnak a kereteit. Az okos mérnök művészetének különleges jellemzője az ellenállóképesség a divatáramlatok ostoba igényeivel szemben. Nem szabad ugyanis kétségbe vonni, hogy a műszaki gyakorlatban divatok is vannak. Tudnék erre néhány, majdnem szomorú és fájdalmas példát említeni. 6. A vízépítés művészete Szeretnék azonban a „művészet" szó valódi értelméhez visszatérni. A vizek a táj, a városok képét megszépítik. A folyó, a csatorna vagy a tó ékszere a tájnak, településnek. A vízépítő mérnöknek ezzel kapcsolatosan valóban művészi feladatai lehetnek és ezek megoldásában a természet segít neki. Mindig eszembe jut az egyik, budapesti műegyetemi professzorom, aki a következőket szokta mondani: „A szerkezeteknek az ember által kialakított, művészi megoldásai akkor szépek, ha egyidejűleg a fizika, illetőleg a mechanika szabályainak is a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek." A hidromechanikailag kedvezően kialakított kanyarulat képe valóban szép. Különleges élvezet szemlélni a szép partvonalakat, a gondozott rézsűket és telepített növényzetet, az esztétikusan elrendezett partokat, a harmonikusan elrendezett szigeteket. A völgyzárógátakat, a folyami duzzasztókat, a duzzasztott folyószakaszokat úgy is ki lehet alakítani, az egyéb vízépítési létesítményeket oly módon is meg lehet szerkeszteni, hogy azoknak jelenléte ne legyen zavaró, sőt, hogy díszei legyenek a környezetünknek. Végül azonban nem szabad elfeledkeznünk a szűkebb szakterületről, vagyis a hidrológiáról és annak alapjáról a vízrajzról. Függetlenül attól, hogy a számítások folyamán a logarléctől a legnagyobb teljesítőképességű számítógépig milyen segédeszközt fogunk a tervezéskor használni, az eredmények megbízhatósága, amint már említettük, nem fogja meghaladni a mért bemenő adatok pontosságát (ilyen bemenő mennyiség például a csapadék hevessége, a vízállás, az áramlási sebesség, a hordalékmennyiség, a lebegtetett hordalék töménysége, a vízben levő vegyi anyagok mennyisége, a biológiai terhelés). Németországban a Centralbureau alapításának közvetlen oka a Rajnának és mellékvizeinek 1882. évi pusztító árvizei voltak. Ezzel megkezdődött Németországban a vízfolyások és az állóvizek jellemzőinek rendszeres megfigyelése, a mérési eredmények következetes értékelése és a hidrológiai alapok fokozatos kidolgozása a vízépítési igazgatóság, az elmélet és a gyakorlat számára. A hidrológia és hidromechanika fejlődésétől megtermékenyítve a vízépítési szerkezetek építése és a folyószabályozás is meredeken fejlődött. Ami azonban egy évszázaddal ezelőtt, sőt még sokkal később is az építőművészet mintaképe volt, az a környezetvédelem és a tájvédelem mai igényeit már nem feltétlenül elégítik ki. Az egészséges haladás „conditio sine qua non"-ja a gyakorlati megvalósítás, a gazdasági szempontok és az ökológia közötti megegyezésre való készség. Soha nem szabad elfelejteni: a környezet védelméhez az ember védelme is hozzá tartozik! A számítástechnika okozta lélegzetelállító meglepetések korában annak az elfoglalt mérnöknek, aki munkájának eredményeit ez ideig csupán alkotó gondolatainak, elgondolásainak együttes hatása és az elsajátított számítási módszerek használata útján tudta kifejezni, megvilágítani, fel kell tenni a kérdést, hogy mérlegelje, nem érkezett-e olyan fordulóponthoz, amelynél a számítóberendezés háttérbe szorítja az alkotóképességet. Megkíséreltem erre a kérdésre felelni és felvetődő kétségeket elhárítani. Munkánkhoz szükségünk van a természettudományok és a műszaki tudományok legújabb kutatási eredményeire. A nagy teljesítőképességű számítóberendezés elengedhetetlenül fontos. Az alkotó gondolatot azonban az elméleti eszközök teljes tára sem helyettesítheti. Végezetül szeretném előadásom címét módosítani. Az említettek alapján szabad a címből a ,,vagy" kötőszót elhagyni és a következőképpen fogalmazni: „Műszaki tevékenység és művészet a vízépítés.", avagy röviden, használva a hagyományos megjelölést, a „vízépítés művészete" kifejezést írni. A tanulmány magyar szövege beérkezett: 1990. szept. 25. Közlésre elfogadva: 1990. szept. 30. Abstract: Hydraulic engineering: profession or art? Mosonyi, E. Prof. Emil Mosonyi, who celebrated recently liis 80th birthday has spent the last 25 years of his life abroad. This article has been written after the ceremóniái address, which he delivered in 1983 at the anniversary of the University of Karlsruhe and in