Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Refuznyiki - A San-Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM A Dunakanyarban a fejlesztéseket jelenleg a megfelelő szennyvíztisztítás hiánya és az ártéri korlátozások behatárolják. A BNV új szennyvíztisztítási kapacitást irányoz elő ós megszünteti az ártéri építkezések korlátozását. A közúti hozzáférhetőség tervezett javításával együtt mindez serkenteni fogja a regionális fejlődést. A helyi gazdasági viszonyok a fejlődés következtében javulni fognak, de megfelelő szabályozás hiányában kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek. Magyarország elektromos energia-igénye a gazdasági fejlődés következtében folyamatosan növekszik. A fosszilis energiahordozók hasznosításának lehetőségei korlátozottak, az importált elektromos energia viszont drága és megbízhatatlan. A BNV tiszta, megújuló energiaforrás hasznosítását biztosítja ós nem függ importált energiaforrásoktól. A BNV kiépítése a dunai hajózás szempontjából nemzetközi jelentőségű. A hajózási viszonyok a BNV kiépítése nyomán várhatóan az alábbiak szerint javulnak: a Duna a jelenlegi évi 250 nap helyett 330 napig lesz hajózható, lehetővé válik a folyamatos éjszakai hajózás, a vízi teherszállítás kapacitása legalább 20%-kal megnő, végül csökken a hajózási balesetek veszélye. Ezeken az előnyökön a Duna menti országokon kívül a nemzetközi víziutat használó más országok is osztozni fognak. A dunai teherszállítás tonnateljesítménye a BNV kiépítésének köszönhetően 10 éven belül várhatóan megkétszereződik. A Szap feletti szakaszon a BNV a 10 000 éves árvíz ellen biztosít védelmet. Az alsóbb szakaszok mentén a töltések az 1000 éves árvíz ellen nyújtanak védelmet. A BNV hasznos élettartamára vetítve számszerűsíthető a part menti tulajdonosok ós lakosság részére biztosított fokozott védelem, akik a nagyobb árvizek idején mezőés erdőgazdasági veszteségeket, épületkárokat szenvedtek, sőt életük is veszélyeztetve volt." ( Folytatás a következő számokban) Az ÖTLET c. folyóiratot nyilvánvalóan ia jó ötletek nyilvánosságra juttatásáért [alapították. Minden vízügyi szakember tudja azonban, hogy a népszerűsíteni kívánt 'ötlet: [egyszerűen, (fizikai tehetetlenség. Abban van igaza, hogy a „vázolt megoldás a környezetet \nem \rombolja"... stb., mert: meg sem valósítható, iEzen sem a volt, sem <a jelenlegi miniszterelnök sem segíthet, de „dr. \Korányi", a ÍNIM volt feji. főoszt.-vezetője 'ezt közvetlenül is (megírhatta volna az alternatív ifeltalálónak. De mi ilenne, ha iszakmai kérdésekben akár az ötlet szerzője, akár az ötlet folyóirata, akár egy minisztériumi főosztályvezető, akár egy miniszterelnök azokhoz fordulna, akik a tárgykör 'szakértői: ta vizimérnökökhöz? És, a nagyon sok diplomával rendelkező ötletadó miért olyan szakokon kíván jeleskedni, amely képesítései közül mégiscsak fiiányzik? (A főszerkesztő) Duna-fanyar, avagy mégegyszer a VÍZLÉP- „ CSOD-ről... (dokumentumok egy ötlet sorsáról.) Nyájas olvasó! Neked, nekem, Önnek, Önöknek vagy egy csodálatos Dunaszaurusz torzónk sok pénzért... múlt és jelen „illetékesei" tudják, hogy létezik egy altern atív megoldás a Duna energiájának hasznosítására. Részlet a levélből: Bejelentem, hogy Technikai Stúdiómban jelenleg két nagy tervezési témával foglalkozom: 1. Tengervíz sótalanító eljárás és -berendezés, 2. Lassú folyású folyóvizek energiájának hasznosítása. Ezek a 10—15 éves találmányaim jelenleg a nemzetközi érdeklődés élvonalában vannak, ezért kérem, hogy tevékenységemet hatékonyan támogatni szíveskedjék. Űjabb keletű levélrészletek: Németh Miklós miniszterelnök úrnak, 1989. június 30. Tisztelt Miniszterelnök Űr! Az ön — folyó hó l-jén — elmondott parlamenti beszédét őszinteségre hajlónak ítélem, azért a jelen levelemmel segítő szándékomat kinyilvánítom. Bemutatkozásképpen előadom, hogy sokoldalúan képzett — mezőgazdasági talaj- és vegyésztechnikus, térképész, építő-, gépgyártástechnológus- és vegyipari gépészmérnök vagyok. A „Lassú folyóvizek energiájának hasznosítása" c. javaslatom lényege az, hogy a bővizű, de kisesésű folyók (pl. Amazonas, Nílus, Kongó. ill. nálunk a Duna középszakasza) energiáját hasznosítani egy önduzzasztó—többlépcsős — turbinarendszer kiépítésével lehetséges. Terveim szerint nem gátakat kell építeni, hanem alkalmasan kiképzett — közúti vagy vasúti híd létesítésére is alkalmas — pillérek közé beépített önduzzaszitó turbinákat és hajózó zsilipeket. E megoldás esetén a folyó természetes — átlagos — vízszintmaximumát meg nem haladó önduzzasztás árán, a folyó