Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

59 Könyvismertetés Dr. Zentay Tibor A Duna-Tisza köze déli részének agrogeológiai értékelése. (Módszertani Közlemények, XIII. kötet, 1989/2. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadása, Budapest.) A magyar mezőgazdaság az utóbbi két évtizedben — főleg a termékeny talajok terméseredményeinek növelésével — látványos eredményeket ért el. Ezeket műtrágyázással, öntözéssel, növényvédő- ós gyomirtó szerekkel, fajtakiválasztással, agrotechnikai ós termelésszervezési eszközökkel érték el. A kitűzendő cél azonban ma már nem feltétlenül a termelés mennyiségi fokozása, hanem a gazdaságosan elérhető maximum. így előtérbe kerül az alacsony termékenységű talajok megjavításának, célja, így azon természetes anyagok felhasználása, amelyek a javítandó területhez közel vannak, nagy tömegben rendelkezésre állnak ós viszonylag olcsón hozzájuthatók. Az 1982-ben készült hazai felmérés szerint az ország mezőgazdasági területének 9%-a homok, s ebből 7% még javítatlan. A szerző ós a szegedi munkacsoportja néhány évvel ezelőtt fejezték be a Duna-Tisza közi homokvidék déli részének agrogeológiai vizsgálatát. A vizsgálat a talajt ós az alatta lévő kőzetet együttesen szemlélte. A homoktalajok tápanyagmegkötő képessége gyenge, víztározó képességük kedvezőtlen. Tulajdonságaikat — a fizikai-kémiai jellemzőik mellett — mikroásványos összetételük határozza meg. Ennek tanulmányozása nyújt fontos segítséget a gyakorlati szakembereknek. A könyv tartalmát fejezeteinek tárgyköre mutatja be a legalaposabban. A Szerző az agrogeológiai kutatások hazai történetének áttekintése után bemutatja a vizsgálati terület agrárföldtani viszonyait, különös tekintettel a homoktalajokra. Foglalkozik a tápanyaggazdálkodással, a mikroelem ellátottsággal, az agro-liodrogeológiai jellemzőkkel ós azok hatásával. Bemutatja a homoktalaj-típusok ós termékenységük kapcsolatait, és a fellelhető homoktalaj-féleségek javítására alkalmas nyersanyagok típusait. Vizsgálja a talajjavítás hatására bekövetkező változásokat, a javítás technikai lehetőségeit: az adagolandó mennyiségeket és anyagminőségeket. Végezetül tisztázni igyekszik a talajjavítási lehetőségek gazdaságosságának feltételeit is. A könyv érdekes térképeket ós táblázatokat tartalmaz. Különösen erőssége a részletes, ós mindig számszerűsített jellemzés. Kiterjed a talajfizikai paraméterekre is, amely adatainak mérnöki felhasználhatóságát ós értékelhetőségét is lehetővé teszi. Fontos, hogy laboratóriumi vizsgálatok, helyszínen lefolytatott mérések eredményeire hivatkozva teszi meg javaslatait egyes talajjavító anyagok alkalmazására, mennyiségi, vagy minőségi értékeinek előírására. A könyv összefoglalója megállapítja, hogy a homoktalajok fogalomkörébe rendkívül sok, változatos termőkópességű talajtípus tartozik. Javításuk célja, hogy bennük olyan, szerves ós szervetlen kolloidokban gazdag szintet, vagy szinteket létesítsünk, amelyek víz- ós tápanyag gazdálkodásukat megjavítják ós ezáltal növelik termékenységüket. A talajok ós alapkőzeteik ásványtani vizsgálata a kvarc túlsúlyát igazolta. Jelentős volt a különböző szilikátok ós karbonátok részaránya is. Az ásvány társaság legfontosabb része a kvarcon kívül, található, mállásra képes, és a fontos makro- és mikroelem feldúsulásának alapját képező többi ásványféleség amely a hazai homoktalajok értókét jelentősen emeli. A helyben fellelhető talajjavító nyersanyagok ásványos összetétele eltérő a homoktalajokótól. Az agyagfrakció megnövekedése, a szervesanyag-tartalom ós az ásványos összetétel együttesen javítja meg a homoktalajok víz- ós tápanyaggazdálkodását. A közölt kutatómunka során új eljárást is kidolgoztak : a helyben fellelhető talajjavító nyersanyaggal történő talajjavítás és rónázás kombinációját, továbbá a bányaműveléssel összekapcsolt talajjavítási módszert. A Duna-Tisza közén nyert kedvező tapasztalatok a homoktalajok javításának általános gyakorlatát is segíthetik. Dr. Vágás István