Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Szepessy József: A hulladéktárolók szigetelése – az agyagszigetelések egyes kérdései

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM nyezése nélkül össze lehessen gyűjteni, illetve a szótszóródott anyag pl. 200 éven belül ne juthasson a talajvízbe. Ez utóbbi előírással jól méretezhető egy második lépcső agyagszigetelóse. Az egyéb, pl. a tározó helyére vonatkozó megkötések és jóval konkrétabbak, mint a mai rendeletben. Figyelembe véve a hulladéktárolással kapcsolatos egyre növekvő igényeket, ós az ezzel foglalkozók mind szélesebb körét, a legközelebbi jövőben a rendelkezést célszerű olyan szabványokkal és műszaki irányelvekkel kiegészíteni, melyek megkönnyítik, és országosan egységessé tehetik a tárolók tervezését, építését és üzemelését. 5. Összefoglalás A tanulmányban a hulladéktárolóknak a talajvíz szennyezését megelőző szigetelésével foglalkoztunk. Ez a szigetelési mód lehet egylépcsős (1. ábra), vagy lehet kétlépcsős, közbül ellenőrző drénnel (2. ábra). A megtöltés üzeme és a későbbi felügyelet szempontjából előnyös a belső drén alkalmazása, még ha a tározót be is fedik. Az egylépcsős szigetelés csak akkor biztonságos, ha a hulladék veszélyessége 5—20 év alatt megszűnik. A kétlépcsős szigetelés biztos, de állandó felügyeletet igényel, és hiba esetére biztosítani kell az ürítés lehetőségét. Itt a belső szigetelés lehet műanyag, ami tényleg vízzáró, de garantál élettartama csak évtizedekben mérhető. Klasszikus szigetelés az agyag, de csak szakértelemmel alkalmazható. Magyarország felszínközeli agyagtelepüléseinél megbízhatóbb a beépített agyagréteg. Vízzárósága sok száz évig állandó lehet, ha vegyi hatások nem koagulálják (mint sós víz az aktivált Na-bentonitot), ha fagy vagy száradás nem teszi repedezetté. Ideálisan alkalmazható második szigetelő lépcsőként. Az agyag nem teljesen vízzáró (4. ábra). Túlbecsülik az agyagnak a szennyezést megkötő képességét is: ha a 4. ábra példája szerint a tiszta víz áthatolási ideje 2,5 év akkor NaCl-oldatra ezt az adszorpció legfeljebb egy évvel növeli meg. Az új magyar előírás tervezete általában kétlépcsős szigetelést ír elő, ahol a második lépcsőnek 200 évig kell biztosan védenie a talajvíz tisztaságát. A veszélyes anyagokat ma eredetük szerint határozzák meg, előnyösebb lenne a káros anyagok mennyiségét, még inkább ezek kibocsátási értékeit (pl. g/év) előírni, bár a közvélemény a „megengedett kibocsátás"-nak a fogalmát ma még nem fogadná el. Irodalom Jessberger, Ilans Ludvig: Fláchenabdichtung für Abfalldeponien. Bauwirtschaft, 1988/10. Rózsa Pál: Az aszódi veszólyeshulladék lerakó telep építése. IV. Orsz. Közművesítési Konferencia, Győr, 1989. X. 12—14. Stefanovits Pál: Talajtan. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1981. Szepessy József: Agyagszigetelósek élettartama ós valódi vízzárósága hulladéktárolókban. IV. Orsz. Közművesítési Konferencia, Oyőr, 1989. X. 12—14. A kézirat beérkezett: 1990. március 14. Közlésre elfogadva: 1990. július 24. Sealing of wastes dumps Szepessy, J. • probléma with clay seals Abstract: Dumps of hazardous wastes must be prevented from seeping into the groundwater. I'roper dumping practice, guarding of fiiled dumps and the development of remediai measures for potenciál leaksare essential even for well-constru eted dumps. Plastics and elay[arethepotentialsealing materials,butthepotentialdefectconsidered muts be taken into'consideration when applying these materials. Safe sealing designs of wastes dumps envisage two sealing layers, with an inspection drain sandwichen between the two. This preceaution allows remediai measures to be taken in the event of a leak through the internál layer. Keywords: Wastes dumps, plastic sealing, clay seal, leakage SZEPESSY JÖZSEF Vízépítő mérnöki oklevelét 1951-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tanársegéd ugyanitt a Szilágyi Gyula, majd Mosonyi Emil vezette II. sz. Vízépítéstani Tanszéken. Részt vett a Rakaca-völgyi Tározó építésében. 1966-ban gazdasági-) mérnöki oklevelet szerez. A Bp. Műegyetem műszaki doktorrá avatja. 1971 óta a VITUKI-ban foglalkozik a vízépítési földművek kérdéseivel. Szivárgó vízzel terhelt földművek, elsősorban az árvízvédelmi gátak állékonysága, vízre érzékeny anyagok és homokok alkalmazása, szivárgók és szigetelések kialakítása tartozik fő munkaterületéhez — újabban a hulladéktárolás szigetelése is. 26 szakmai közleménye jelent meg — az egyikért „Vitális Sándor" szakirodalmi nívódíjat kapott —, több szabvány tervezetét írta, számos előadást tartott.