Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Csath Béla: Zsigmondy Béla szerepe a magyar vízfeltárásban

374 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM A|>|»ar;tt«> liir tlas lii-lit i n » lIlit^MVi-ll. ÍM' ••I'iil-.iGt-rMf n^'li ~ • » ^ci'.i'.i

u sohr3tít«- m * - ! VersrhluR fttr tk>l»-Ktan{< i> Ma^mn Slellschraube nach Przibllli i K zahlvv'ff K St«»j SíshrauBwschlóft Amerikamsetw H«ti<»lK«>Ut» Sohrkabe 1 wl n dg ölheimer ttoteUcetb3. kép. Zsigmondi/ Béla szerszámai (aláhúzottak) Th. Tecklenbiirg könyvéből Zsigmondy-cég az 1890-et követő években is megőrizte vezetőszerepét az Alföldön. Aki alapos és biztos munkát kívánt, Zsigmondi/ Bélához fordult. Alátámasztotta ezt Fábry Békés megyei alispán egy körlevelében leírtak szerint: „Zsigmondy Béla aki számos, eredményes kutat készített már a vármegye területén, a fúrásokból kikerült furadék alapján a vármegye geológiai viszonyait annyira ismeri, hogy az általa vállalt fúrások egészséges, jó ivóvíz nyerését biztosítják." A század utolsó évtizede igen termékeny volt, Zsigmondy ekkor készített kutakat többek között Békéscsabán, Pécsett, Szarvason (Ceres-kút), Karcagon, Mezőtúron (Flóra-kút). (4. kép) A debreceni fúrás ugyan nem érte el célját, de mégis eredményesnek kellett tartani, mivel ebben az időben az Alföld legmélyebb fúrása volt és geológiai szempontból az Alföld kőzetviszonyaira vonatkozóan nagyon sok kérdésre adott választ.