Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Karkus Pál: Vízszállító nyomóvezeték gazdaságos átmérője

KARKUS P.: Vízszállító nyomóvezeték gazdaságos átmérője 357 IV. táblázat Gazdaságos csőátmérő a kapacitás 100, 67, 33 %-os kihasználása esetén Kapacitás 208,33 l/s, vagy 18 000 m

3/d HidÉvi Csőátmérő Vízraulikai veszállandó összes áramdíj összköltség Csőátmérő sebesség raulikai veszáramfoáramköltség 2/3 1/3 2/3 1/3 sebesség teség gyasztás költség kihasználással mm m/s m/km ekWh/km eFt/km ezer Ft/km 350 2,20 16,71 390,4 793 974 1767 529 264 1503 1238 400 1,70 8,46 200,7 401 663 1064 268 134 937 737 450 1,30 4,28 101,5 203 522 725 135 68 657 590 500 1,05 2,46 58,4 117 474 591 78 39 552 573 550 0,90 1,61 38,2 76 470 546 51 25 52/ 495 600 0,75 1,01 24,0 48 474 522 32 16 506 490 650 0,65 0,65 15,4 31 489 520 21 10 510 499 700 0,55 0,45 10,7 21 509 5 30 14 7 523 516 Mivel a beruházási összegek 1978. évi árszinten vannak, a számítást az akkor támogatás nélkülinek tekinthető 2 FtjkWh áramdíjjal végeztük, de a cikk végén bemutatjuk az áramdíj változásának hatását az évi költségminimumot biztosító csőátmérő nagyságára. A kiindulási adatok birtokában a gazdaságossági vizsgálatok most már elvégezhetők. 3. Megszakítás nélküli, folyamatos, egyenletes napi vízszállítás Három esetét ismertetjük, mégpedig szállítás egész évben, az év kétharmadában és az év egyharmadában. A számítás 208,33 1/s-ra, azaz 18 000 m

3/d-re, 2 Ft/kWh áramdíjjal a IV. táblázatban található. Az áramfogyasztás számításához a teljesítményszükségletet T=13-Q H képlettel számoltunk, ebben Q m

3/s, H méter és T kW dimenziójú. A IV. táblázatban és minden további hasonló táblázatban feltűnően megjelöljük az évi költség minimumát és kevésbé kiemelve a minimumtól legfeljebb + 5%-kal eltérő értékeket is. Részleges kihasználtságnál azt tételeztük fel, hogy vagy teljes kapacitással szállít a vezeték, vagy semmit. A táblázatból kitűnik, hogy teljes kihasználtság esetén a vezetékben mozgó víz középsebessége 0,65 m/s, az évi költségminimumhoz tartozó csőátmérő 650 mm. A két részleges kihasználtságú esetben az előnyös középsebesség 0,75 m/s, a csőátmérő 600 mm. Ezzel szemben ugyanezen vízszállításhoz tartozó beruházási költségminimum a II. táblázat szerint 550 mm-nél teljesül, az ehhez tartozó áramlási középsebesség 0,90 m/s. A költségminimumokból és a továbbított vízmennyiségből számított szállítási költség kereken 8 fill/m

3 -km, a részleges kihasználtságú esetekben 12 és 22 fill/m

3 -km. A kihasználtság csökkenése az önköltség növekedésével jár együtt. Ha a szállításra megengedhetőnek tartunk például 5 Ft/m

3 költséget, abból a vizet 62, 42 és 23 km távolságra lehet szállítani, tehát ugyanolyan fajlagos anyagi ráfordítással a legmesszebbre a legnagyobb kihasználtságú vezetéken szállítható a víz. Tekintsük át, hogy az eddig vizsgált mutatók miként alakulnak egy lényegesen kisebb, 13,89 l/s teljesítménynél, ami teljesen folyamatos üzemben 1200 m

3/d-nek felel meg. Az áramdíj változatlanul 2 Ft/kWh. A számítás az V. táblázatban található, amiből kitűnik, hogy minden változatban a 175 mm-es csőátmérő a gazdaságos, sőt Csőátmérő m/s Gazdaságos csőátmérő a kapacitás 100, (57, 33 %-os kihasználása esetén Kapacitás 13,89 l/s, vagy 1200 m

3/d V. táblázat HidraVízse- ulikai besség veszteség Évi Évi áramfogyasztás m/km ek\Vh/km áramköltség állandó áramdíj összköltség költség 2/3 1/3 2/3 kihasználással eFt/kni ezerFt/km 1/3 80 2,80 182,7 289,0 578 1232 1810 385 193 1617 1425 100 1,80 56,5 89,4 179 468 617 119 60 587 528 125 1,15 17,3 27,4 55 239 294 36 18 275 257 150 0,80 6,7 10,6 21 191 212 14 7 205 198 175 0,60 3,1 4,9 10 188 198 7 3 195 191 200 0,45 1,5 2,4 5 197 202 3 2 200 199