Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Hegedűs János: Rapid alga-teszt alkalmazása felszíni vizek akut mérgezőképességének kimutatására

HEGEDŰS J.: Rapid alga-teszt 353 5. táblázat A kifogásolt minták aránya %-ban kifejezve A toxikusság mértéke Év Nem Gyengén Közepesen toxikus Erősen Igen erősen Szabadkiömlő 1049 fkm 1981 41,6 20,8 16,7 8,4 12,5 1982 14,6 19,0 42,7 9,5 14,2 1983 21,9 9,4 12,6 21,8 34,3 1984 10,6 21,0 42,1 18,4 7,9 1985 8,9 20,6 50,0 5,8 14,7 1980 33,4 9,1 30,9 10,0 16,6 (i. láblázat A kifogásolt minták aránya %-ban kifejezve A toxikiisság mértéke Év Nem Gyengén Közepesen toxikus Erősen Igen erősen Szabadkiömlő 1629 fkm 1982 0,0 0,0 20,0 40,0 40,0 1983 0,0 33,4 33,3 0,0 33,3 1984 0,0 14,1 0,0 0,0 85,9 1985 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 1986 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 1987 0,0 0,0 16,7 33,3 50,0 1988 0,0 0,0 14,1 14,1 71,8 1989 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 rom év — 1985, 86- és 89 — eredménye aggasztó, amikor minden megvizsgált minta az igen erősen toxikus kategóriába tartozott. Ezért e szabadkiömlőnél egyes mintákat megvizsgáltunk, hogy ez az „igen toxikus" hatás milyen hígítási arány mellett szűnik meg és lesz a minta „megfelelő" vízminőségű kategóriába tartozó. Az eredmények szerint ehhez általában 100-szoros, illetve 150szeres hígítás szükséges. 4. Összefoglalás Tanulmányunkban az általunk kidolgozott rapid alga tesztet ismertettük. Gyakorlati kivitelét a Dunába ömlő négy kis vízfolyás vizsgálata révén mutattuk be. Módszerünk egyszerű, könnyen kivitelezhető, anyag és eszköz igénye minimális. Az eredmények egzakt módon és mindig azonos viszonyok között értékelhetők. Vizsgálati eredményeink szerint a két patak a közismert fekális szennyezettsége mellett már a toxikus hatású anyagok jelenléte miatt sem tekinthető természetes vízfolyásnak. A szabadkiömlők vize — a rendszeres kifogásoltság mellett — sajnos, gyakran az erősen és az igen erősen toxikus kategóriába esett. Vizsgálataink eredményei értelmében a kis vízfolyások Dunát terhelő toxikus hatású anyagai a vízvédelem szempontjából figyelmen kívül már nem hagyhatók. Irodalom Hegedűs, Jné., Hegedűs, J., 1980. A fővárosi szennyvizek és befogadók rendszeres toxikológiai vizsgálata csíranövóny (Sinapis alba) teszttel. Élelmiszervizsgálati Közlemények, XXVI. kötet, 263—269. Hegedűs, J1984. A főváros területén a Dunába ömlő szennyvízelvezető patakok ós szabadkiömlők vizének vizsgálata akut toxikológiai teszttel, fíp. Közegészségügy, 4, 110—112. Hegedűs, J., 1986. A Duna vízminőségének vizsgálata akut ós krónikus toxikológiai teszttel. Egészségtudomány, 30, 198—203. Hegedűs, J., A Duna-víz genotoxikus hatású anyagainak kimutatása Drosophila teszttel. Ilidről. Közi. Megjelenés alatt. Némedi, L., Hegedűs, Jné., Pietraskó, G., Csalni, L., Szabó, M., Baranyai, Z., 1987. Higiénés víztoxikológiai vizsgálatok bevezetése ós azok tapasztalatai a Fővárosi Köjálban. Bp. Közegészségügy, 1, 11—19. Némedi, L., Hegedűs, Jné., Pietraskó, G., 1980. A természetes hígulás szerepe a fővárosi Duna-szakasz terhelhetősége szempontjából. Hidrol. Közi., 3, 106 — —112. Némedi, L., Pietraskó, G., Csatai, L., Koszmusz, Áné., 1982. Fővárosi befogadókba vezetett szennyvizek toxikológiai vizsgálata (1978—1982). Bp. Közegészségügy 4,106—108 Ördög, V., 1976. Eljárás algatörzsek közepes tűréshatárának megközelítésére toxikológiai teszttel. Hidrol. Közi., 9, 417—421. Sárkány, E., Kékesi, O., Eudnai, P., Pasztemák, Pné., Pápai, D., 1989. Daganatos halálozási térkép egv budapesti kerületben 1979—1984-ig. Medicus Universalis, 1, 13—16. Víztoxikológiai vizsgálatok. MSZ 2290216—1981, Daphnia teszt. Víztoxikológiai vizsgálatok. MSZ. 2290214—1976, csíranövény teszt. Víztoxikológiai vizsgálatok. MSZ. 2290212—1989, algateszt. A kézirat beérkezett: 1989. december 27. Közlésre elfogadva: 1991. április 2. Knpid alga test for detecting the acute loxir potential of surface waters Hegedfis, J. Abstract: The rapid toxieological alga test developed by the author is deseribed. The test is performed in 4 cin dia. a Petri dish, into which into which 0.03 ml of Pringsheim solution are measured. This small volume of liquid does not dilute perceptibly the toxic content of the sample, but if this volume of nutrient sotution is introduced 30 minutes before the test into the Petri dish, the solvent part thereof evaporates by the time that the test is started. Hereafter 5 ml of the filtered sample and 0.05 ml of the alga su8pension—-Scenedesmus obtusiculus C'hodat—are added into the Petri dish produeing an alga count of round 800 000 per ml. The well homogenized test sample is then introduced bubble-free into a Durham tűbe—3.2 cm long, 0.5 cm dia.—which is placed with the open end downward into the Petri dish. The sample is incubated