Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Szepessy József: Árvízvédelmi gátak töltésének repedései – a kúszási repedés

SZEPESSY J.: A kúszási repedés 331 teni. így az 5—6. képeken látható repedések sem a fokivitelen megjelenő' repedések modelljei. Megkíséreltük a már kialakult repedések eltüntetését egyszerű visszatömörítéssel. Ezt követően száradási repedések általában már nem jelentkeztek, viszont az „árvizek" hatására a mentett oldali koronáéi hasadéka újra megjelent, majd tovább fejlődött. A leírtak szerint a centrifugában végzett kisminta kísérletben a hasadék keletkezésének folyamata a 3. pontban leírt módon jelentkezett, a kísérlet igazolta a hipotézist. Az alkalmazott egyszerű berendezés csak szakaszos megfigyelést tett lehetővé, de az adott esetben ez is egyértelműen értékelhető volt. 5. Végkövetkeztetések A kötött talajok víztartalmának változásából származó duzzadás-zsugorodás jelenségét eddig is ismertük. Megállapítható, hogy a vizet tartó földgátakat a mi éghajlatunkon is súlyosan károsíthatják a kiszárad*') talaj zsugorodási repedései. Az irodalomban még nem tárgyalt két jelenségre is fel kell hívni a figyelmet: a lassan kifejlődő mély hasadékok rejtett kialakulásának lehetőségére, és az ismételt duzzadás-zsugorodás hatására bekövetkező kúszás folyamatára. Mindegyikre van gyakorlati tapasztalatunk is, a kúszás folyamatát kísérletileg is sikerült igazolni. A leírtak alapján ezek a térfogat-változásból származó káros jelenségek megelőzhetők, illetve a hibák javíthatók. Irodalom Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata. Országos Vízügyi Hivatal kiadványa, Budapest, 1976. Kézdi Árpád: Talajmechanika I—II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. Kovács György: A szivárgás hiadraulikája, Akadémiai kiadó, Budapest, 1972. Major Pál: Vízkitermelés hatása a talaj vízháztartásra. Magyar Hidrológiai Társaság Keszthely-i vándorgyűlése, 1979. Szepessy József: Vízépítési földművek talajának diszperzitás vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 1981/2. Szepessy József: Szemcsés és kötött talajok járatos eróziója, illetve megfolyósodása árvízvédelmi gátakban. Hidrológiai Közlöny, 1983/1. Szepessy József: A mórgesi árvíz-tározó zárógátjának repedéseiről, 1987. VITUKI tanulmánytár. Szepessy József: Szakvélemény a Sámson—Apátfalvicsatorna ós a Makó—Királyhegyes-i-tározó közös töltésének állókonvságáról, 1988. Témaszám: 7613/4/ /1084/8556. VITUKI tanulmány tár. Szepessy József: Tapasztalatok diszperzív agyagból épült földgátakkal. Magyar Hidrológiai Társaság 6. vándorgyűlése, Nyíregyháza, 1989. TI. kötet. Szilvássy Zoltán—Szepessy József: A körtvóljesi gátszakasz erősítésével kapcsolatban végzett vizsgálatok. VITUKI Napok, 1974. Kutter, B. L.: Centrifugált töltósminta alakváltozása földrengés hatására. Proc. ASCE. Journ of Geotechn. Eng. 1984/12. Lyndon, A.: Földcsuszamlás elemzése centrifugamodellen. Canadian Geotechnical Journ. 1978/1. Morris, D. V.: A talaj ós a szerkezet dinamikus kölcsönhatásának vizsgálata geotechnikai centrifugával. Canadian Geotechn. Journ. 1981/1. Nakase, A., Kusakabe, 0.: Anyag teherbírásának vizsgálata centrifugált mintával. ASCE Journ. of Geotechn. Eng. 1984/12. Schofield, A. N.: Rézsű-stabilitás vizsgálata centrifugált kismintán. Canadian Geotechn. Journ. 1978. p. 14—31. A kézirat beérkezett: 1990. április 4. Közlésre elfogadva: 1991. január 2. Cracks in flood IPVPPS, llio erppp erack Szepessy,J. Abstraot: Earth dams and in particular the flood levees which are exposed to water but periodically display a variety of cracks at their surface. The types of erack shown in Figs. 1—4 must be classified acoording to the causes producing them, permitting preventive and remediai measures to be taken. The familiar process of soil volume changes and the active forces are illustrated in Figs. 5—8. The cracks shown in Fig. 3a ensue if cohesive soil has an excessive moisture content when placed, or it can absorb water by swelling. The creep crack shown in Fig. 3b has not been deseribed and amined in the literature so far. The slow evolution of the deep and wide cracks over several cycles of saturation is shown in Fig. 9. A specific example and the method of repair applied are illustrated in Figs. 10—11. The trouble here was attributed to repeated swelling of the soil more cohesive than the core of the levee placed as reinforcement on the protected side. The filter drain constructed as the remediai measure reduced the uplift which has allowed swelling to take place by lowering the effective earth pressure. The meclianism of creeping is illustrated in Fig. 12 with reference to the example of a • rigid bodv, the length of which varies periodically relatíve to the bearing surface. The soil prism shown in Fig. 13 is tilted by repeated, invariably plastic swelling and shrinking in the direction of the slope, creating thus the creep crack by a mechanism similar to that of the example. No opportunity was found to verify the validity of the creep assumption in the field. The centrifuge test shown in Fig. 14 was carried out with 15 min. cycles of saturation and drying. The crack visible on the levee erest in Pliotographs 1—3 continued developing in eacli period, even if it was removed by compaction between the periods. In the absence of the seepage pressure during floods the drying cracks shown in Fig. 3a developed on a single occasion only and did not develop any furtlier (Photographs 4—6). Kpywords: Earth dams, flood levees, types of crack, creep crack, laboratory tests, soil meclianics SZEPESSY JÓZSEF Szakmai működésének összefoglalóját a Hidrológiai Közlöny 1991. évi 1. számának 56. oldalán közöltük.