Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Szepessy József: Árvízvédelmi gátak töltésének repedései – a kúszási repedés

326 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM ugyan kisebb, mint ami ugyanezen hasáb félre­döntés nélküli összenyomásához kellene, de a nagyobb döntéshez itt is nagyobb erő kell. Egy bizonyos mértékű dőlésen túl a G pont környezeté­ben ezért újabb repedés nyílhat meg. A száradás közben mindig képlékeny alakválto­zások mennek végbe. A rugalmas anyag törésével ellentétben egy-egy rejjedés a megnyílás pillana­tától folyamatosan, kezdeti ugrás nélkül fog tá­gulni. A kezdeti, még plasztikus ellapulással fel­vett térfogatcsökken és a repedés méretében nem jelenik meg. Ezért, és a felszínről mélyülő száradás miatt a száradási repedések lefelé ékszerűen szű­külnek, és mélységük valamivel kisebb lesz, mint ameddig a száradás folyamata lehatolt. Minden repedés egyben feszültséggyűjtő hely is. A zsugorodás során ezért elsősorban a meglévő repedések fognak mélyülni. Űj repedés akkor nyílik, ha a meglévő repedés mellett a ferdülés erős lenne. Viszonylag sűrű, de sekély repedéshálózat kelet­kezik, ha a száradás gyors, viszont ritka és mély, ha a száradás lassú. Magyarázatul nézzük meg a 8. ábra d. részét, mely az előbbi, egyszerűsített ese­tek helyett a mélységgel csökkenő mértékű szára­dást mutatja. A zsugorodás mértéke arányos a w x — w száradással. Az ebből következő nyírási alakváltozást jelzi az eredetileg átló-irányú egye­nesekből álló, négyzethálóból eltorzult vonalháló. Lassabb száradásnál azonos mértékű fenti zsugo­rodás mellett a nulla-zsugorodás határa mélyeb­ben lesz, a repedések fala kevésbé ferdül, a repedé­sek ritkábbak lesznek. 2.5. Rejtett repedések keletkezése A lassan, több év alatt kifejlődő, 0,1—0,2 m szélesre is megnyíló hasadékok bizonyos esetek­ben sokáig rejtve maradhatnak. Ennek valószínű magyarázata Galli László nyomán megadható. Előfeltétel a hasadék lassú, több évig tartó, foko­zatos fejlődése, melynek során a talajnak nem kell annyira kiszáradnia, hogy már ne legyen képes a képlékeny alakváltozásra. A hasadék felső átboltozódásának más mecha­nizmusa valószínű az útként is használt gátkoro­nán, más a füves rézsűn. A gátkoronán feltételezett folyamatot a 9. ábra mutatja be. Egy száradási ciklus során, miközben a hasadék néhány mm-nyit tágul, a felszín is megnyílik néhány mm-re (9. ábra, a.). Ez a keskeny repedés nem tűnik fel a felszínen ugyanekkor valószínűleg mindenütt látható ideig­lenes száradási repedések hálózatában. A gát­koronán esetenként végigmenő járművek benyom­ják a repedés melletti talajt, a repedés begyűrődve összezárul (9. ábra, b.). A koronán keletkező mélyedést a fenntartási munkák során feltöltik, kiegyenlítik (c.). Ez a folyamat ciklikusan ismét­lődik, (d.) miközben a földmű belsejében a hasa­dék egyre tágul. Végül egyszer véletlenül — talán egy túlhosszú száraz periódus végén, mikor a fel­szín közelében a talaj teljesen merevvé száradt — a földkonzol egy kisebb terhelés hatására leszakad, és a hasadék láthatóvá válik (e.). -4-1 a) A teljes hasadék tágul b) Terhelés a plasztikus talajt lenyomja, a repedés átboltozódik c) Tereprendezés eltünteti a mélyedést d) További tágulás e) A földkonzol terhelésre letörik, a hasadék eltűnik !). ábra. /'ejtett hasadék lassú fejlődése A gyepes rézsűn a hasadék rejtve maradásának előfeltétele a sűrű gyökérzetű gyepszőnyeg. Ha a felső repedés falában a gyökerek nincsenek nagy erővel, mereven befogva, akkor a gyökérzet el­szakadás helyett szétlazulva nyúlik. A talaj pót­lására a szélfújta por és a koronáról esetenként lemosódó anyag szolgál, melyet az esővíz a rézsűn lefelé szállít, és amelyet a gyökérzet szűrőként megfog. A rézsűn az átfedés vékonyabb, mint a gátkoronán, teherbírása is kisebb lesz. A leírt mechanizmusból az is következik, hogy a rejtve maradó nagyméretű hasadékok csak igen lassú folyamattal, több év alatt keletkezhettek. Ahol pedig a feltételek valamelyike hiányzik, ott a hasadékok folyamatosan láthatóak marad­nak. Mindenesetre, mindenkor fel kell tételezni, hogy a látható hasadékok környezetében azonos okokból keletkezett, de rejtve maradt hasadékok is léteznek. 2.6. Következtetések, javaslatok Kötött talajú földműveken a 2.2.—2.5. pont­ban leírtak alapján várható, és a tapasztalattal egyezően megállapíthatók az alábbiak: A földmű felszíne csapadékból vagy elöntésből mindig felvehet annyi]vizet, hogy utána kiszáradva felszíne megrepedezzen (2. ábra). Ezek az ideig­lenes száradási repedések hazai éghajlaton csak kivételes aszályok idején érik el, vagy haladják meg az 1 m mélységet, és a következő nedves periódusban bezáródnak. A nagyobb méretű földmű belső (kb. 1 m-es kéreg alatt lévő) tömegének átlagos víztartalmát a talajfajta, a földmű kialakítása és környezete szabják meg. Ha a talajt ennél az átlagnál nagyobb víztartalommal építik be, akkor lassan kiszáradva beáll arre az egyensúlyi értékre (5. ábra, b.), köz­ben ritkán elhelyezkedő, mély és széles hasadékok keletkeznek rajta (3. ábra, a.). A megfelelő víztartalommal beépített talaj is vehet fel utólag annyi vizet, hogy kiszáradva a, ^'0.005

Next

/
Thumbnails
Contents