Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Hírek

318 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM Akadémiai díjak A Magyar Tudományos Akadémia 1991 májusi közgyűlésén tudományos életműve elismeréseként Akadémiai díj adományozásában részesítette Mistétli Endrét, a műszaki tudomány doktorát. Társaságunk tiszteleti tagját, a vízépítési műtárgyak statikájának és valószínűség-elméleten alapuló megbízhatósági vizsgálatainak szakértőjét, ismert szakírót. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanezen alkalommal Akadémiai Díjban részesítette a Földrajztudományi Kutató Intézetben 1990-ben kiadott ,,Magyarország kistájainak katasztere" c. tudományos kiadvány szerzőit, közöttük dr. Mezősi Gábort, a földrajztudomány kandidátusát, dl'. Rajkai Kálmánt, a mezőgazdasági tud. kandidátusát, ós dr. Somogyi Sándort, a földrajztudomány doktorát. A felsoroltak a Hidrológiai Közlöny szerzői, ill. szerkesztőbizottsági tagjai sorában tevékenykedtek, munkásságuk a Hidrológiai Társaság tagjai előtt is ismert. Kitüntetés A Magyar Köztársaság Elnöke 1991. június 29-én nyújtotta át a 85 éves dr. Rónai Andrásnak, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjának, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsága tagjának, hosszú időn át elnökének tudományos életműve megtiszteléseként a Magyar Köztársaság G'sillagrendjét. Beszámoló a Kis-ltalaton Ankétról A Magyar Tudományos Akadémia, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ közreműködésével ós támogatásával az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Biológiai Szakbizottsága, Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-Dunántúli Területi Szervezete 1991 április 24—26 között KIS-BALATON ANKÉT címmel tudományos tanácskozást szervezett Keszthelyen. Az Ankét célja a Kis-Balaton Védőrendszerrel (KBVIÍ) kapcsolatos eddigi kutatási eredmények megvitatása és értékelése, szakmai közvélemény elé tárása, a további kutatási irányok, valamint a legsürgetőbb teendők meghatározása volt. Mivel a Védőrendszer létesítésének célját, történelmi múltját ós méreteit tekintve világviszonylatban is egyedülálló létesítmény — s mint ilyen egyben referencia értékű is — érthető, hogy területén beüzemelésének kezdetétől sok részletre kiterjedő, alapos kutatómunka folyik. Több, mint 10 hazai intézmény számos kutatócsoportja foglalkozott a kémiai, biológiai, anyagforgalmi, hidrológiai, stb. folyamatok feltárásával annak érdekében, hogy a már működő 1. ütem, a Hídvégi-tó a Balaton vízminőségvódelmét a lehető leghatékonyabban szolgálja. LÁNG ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára megnyitó előadásában kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a Balatonnal kapcsolatos kutatások eredményeinek. Az elhangzott 52 előadás részletesen értékelte, vagy legalábbis érintette a KBVIi összes kutatási témáját. Az ÜZEMELTETÉS, VÍZRAJZ szekció előadásai (3) felhívták a figyelmet egyrészt a vízgazdálkodás és vízminőségvódelem közötti szoros összefüggésre, másrészt a letermelt növényzet gazdasági hasznosíthatóságának lehetőségére. A HIDRO-GEOKÉMIAI KÖRNYEZET, NEHÉZFÉMKUTATÁSOK szekcióban elhangzott előadások (8) részletesen foglalkoztak az árasztás hatására bekövetkezett talajkéniiai változásokkal, az időközben megindult üledékképződés jelentőségével, a hat óv kémiai vízminőségének változásával, dinamikájával, a talaj — üledék — víz rendszer szoros összefüggésének elemzésével, a toxikus nehézfém vizsgálatok eredményeivel. A HIDROBIOLÓGIA — TÁPANYAGFORGALOM szekcióban (ami a teljes 2. napot kitöltötte, s talán még kevés is volt az idő) hangzott el a legtöbb előadás (23), ami önmagában is felhívja a figyelmet a biológiai, ökológiai folyamatok alapvető jelentőségére. Megállapítható, hogv a KBVR területén a legfontosabb ólőlényegyüttesek kutatása megkezdődött, ha nem is azonos mélységben. így folyamatosan vizsgálják a magasabbrendű növényzet, a fitoplankton, a zooplankton (beleértve az egysejtű faunát is) minőségi és mennyiségi változásait, az ólőbevonatot, az anyagforgalmi ós humán egészségügyi szempontból legfontosabb baktóriumcsoportokat, a halfauna változásait a N, P ós S forgalom részfolyamatait. Megállapították, hogy a kutatások eddig a tározótér benépesülésének folyamatára helyezték a fő hangsúlyt, elsősorban florisztikai és faunisztikai jellegűek voltak, s kisebb mértékben kísérték figyelemmel a táplálkozási, anvagforgalmi összefüggéseket. A 3. napon, a ZOOLÓGIA, ZOOÖKOLÓGIA szekcióban elsősorban a vízzel csak részlegesen érintkező, vagy a vizet elhagyó táplálóklánc elemeinek kutatási eredményeiről, valamint a halak toxikohigiónés vizsgálatairól hallottunk beszámolókat (11). Az előadások a rovarfauna változásairól, a nádkártevőkről (mint primer konzumensekről), kétéltűek hibridogenetikai vizsgálatairól, táplálkozási kapcsolatairól, a madárfauna változásairól, ökológiájáról számoltak be. Az előadások és viták során többször külön hangsúlyt kapott az, hogy a már működő Hídvégi-tó a jó tápanyagvisszatartó képesség ellenére sem tudja önmagában mindazon elvárásokat teljesíteni, melyeket a teljes rendszertől, illetve a Balaton vízminőségvódelmét szolgáló (a BVFP-ben meghatározott) intézkedésektől várhatunk. Zárszavában HERODEK SÁNDOR, az MTA BLKI igazgatója összefoglalta a legfontosabb eredményeket és legsürgetőbb teendőket, melyeket az Ankét résztvevői az alábbi AJÁNLÁSOK-ban fogadtak el, hogv mind a döntéshozók, mind a szakmai közvélemény figyelmét felhívják arra: a Balaton vízminőségvódelmét célzó intézkedések végrehajtása lelassult vagy szünetel, aminek következtében elsősorban a Keszthelyi-öböl vízminősége további aggodalomra ad okot. Pomogyi Piroska ( Folytatás a 6. számban) A Somogy megyei Területi Szervezet tevékenységéből Az 1990-ben újjáválasztott vezetőség új munkaterv alapján, újjászervezett tagsággal kezdte működésót. A területi szervezet legfőbb szakmai és anyagi támogatója a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat. A vezetőség és tagság zömét is e vállalat munkatársai adják. 1991. március 26-án Kaposvárott előadó ülést rendezett a területi szervezet amelyen I'rökai Lajos (Nagyaatádi Konzervgyár), Hetei András (Kaposvár, (Tungsram st.) és Beér Ernft (Kaposvári Húskombinát Mekefeld Kft.) az ipari üzemek szennyvíztisztítási problémáiról és azok megoldási módjairól tartott előadást. Felkért hozzászólókónt a következők fejtették ki véleményüket: Újhelyi Sándor (Földművelésügyi Minisztérium), dr. Taxner Er lőné (Orsz. Vízügyi Főigazgatóság), Jeszták Lajos (Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság), Ift Miklós (Kaposvár Város Önkormányzat), Fekete István (Dunántúli Regionális Vízművek, Kaposvár). A vitában szó volt a Mekefeld Kft. előadója által nehezményezett magas csatornahasználati díjról, a hasznos élelmiszeripari szennyvizekre is kötelező előtisztítás értelméről, a csatornabírságok ügyében másodfokon eljáró szerv tisztázatlanságáról, a vállalati hidrotechnikusok ós környezetvédelmi vezetők helyzetének rendezetlenségéről. Kelemenné Horváth Éva