Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
5. szám - Kováts Gábor: Ismeretlen dokumentumok a Körös-völgy vízhasznosításáról az 1930-as évekből
312 Ismeretlen dokumentumok a Körös-völgy vízhasznosításáról az 1930-as évekből Kováts Gábor Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 6701. Szeged, PL 390. Kivonat: A közlemény szerzője — az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója — családi iratainak rendezése közben bukkant olyan dokumentumokra, amelyek a vízügyi történelem 30-as éveit felidézve adhatnak indítást a további tudományos munkálkodáshoz, egyúttal jövőnk építése érdekében is hozzájárulhatnak szakmai múltunk tisztázásához. Az itt idézett dokumentumok Sajó Elemér és Lampl Hugó munkássága egy kisebb részének bemutatása mellett utalnak a Körös árvízmentesítésóért, a Körösvölgy vízhasznosításáért ós a békési kikötő megépítéséért önzetlenül, lelkesen, és ezen túlmenően: eredményesen munkálkodó ember, dr. Sebők Elemér — a szerző nagyapja -— tevékenységére, egykorú kapcsolataira, az ügyek érdekében folytatott levelezésére is. Kulcsszavak: Vízügyi történelem, Körös-völgy, öntözés, folyami kikötő, árvízmentesítés. A Körös-völgy vízhasznosítására az 1930-as évek elején társadalmi mozgalom bontakozott ki, amely felhasználta az akkori társulati összefogásban meglévő szervezetszerű lehetőségeket is. Sajó Elemér és Lampl Hugó, vízügyeink akkori vezető egyéniségei élénk figyelemmel kísérték a Körös menti kezdeményezéseket, amelyeket a rendelkezésükre álló hivatalos lehetőségekkel és erkölcsi támogatásukkal segítettek, és amelyek során szívélyes kapcsolatokat tartottak fenn dr. Sebők Elekkél, a békési kezdeményezések meghatározó egyéniségével. Dr. Sebők Elek a Körös-völgyi Vízhasznosító Társaság alelnöke, élethivatására nézve: ügyvéd volt Békés városában. Az ő hagyatékából kerültek elő az itt idézett, vagy hivatkozott iratok. Dr. Sebők Elek gazdasági szervező és lokálpatrióta volt, elsősorban, tehát nem is műszaki szakember. Szerette volna viszont szűkebb hazáját, Békés megyét, illetve Békést, szülővárosát a 30-as évek elején kimozdítani a gazdasági válságból, többek között az öntözéses gazdaság elterjesztésével, és azáltal, hogy a vasúti fővonalat nélkülöző, de gazdag termésű gabonaföldek centrumában fekvő városából a mezőgazdasági termények vízi szállítását a legkorszerűbb módon lehetővé tegye. A Vízhasznosító Társaság tulajdonképpen ennek érdekében alakult, lényegében a Körös-völgy ármentesítő társulatainak érdekeltségeiből. Dr. Sebők Elek egyébként a Hosszúfoki Ármentesítő Társulatnak is alelnöke volt. Eredetiből közöljük a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság intézőbizottságának 1934. január 13-i beszámolóját. (1. melléklet). A Vízhasznosító Társulat segítői és támaszai — mint már említettük — elsősorban Sajó Elemér és Lampl Hugó voltak. Sajó Elemér 1933. július 28án Sebők Elekhez írt levelében (2. melléklet) figyelemreméltó az a finom diplomácia, amellyel a „magas" minisztérium a „lentről jövő" kezdeményezést fogadja, kezeli és támogatja. De, figyelemre méltó a kor jeles műszaki és gazdasági szakembereinek embereinek míves magyar beszéde, amely a levelekből kiviláglik. Hogyan lett ebből a mai „hivatali" nyelv? 1. melléletet Beszámoló. A Körösvötgyi Vízhasznositó Társaság inlézőbizollsága 1933 október hó 16. nopiüii lariolt ülésében elhatározta, hogy a Körösök haiózhaióvá létele érdekében emlékiratai szerkeszt és azt báró Urbán Gáspár társulati elnök úr vezetése al„lt küldöttségileg adja ál a töldmivetésügyi miniszter úrnak. A küldöttség fogadásáról intézőbizottságunknak 1934 ianuár hó 13-án tartott ülésében hozott határozata alapján az alábbiakban számolunk be: A küldöttséget a miniszter úr Sajó Elemér miniszteri tanácsos úr, a földiül, elésügyi minisztérium vízrajzi tőosztálya főnökének kíséretében Békéscsabán 1933 december 16-án togadta. Az emlékiratot nagy megértéssel fogadó válaszában az alföldi víziútak kiépítésének alapját rakta te. A miniszter úr még a küldötlség színe előtt elrendelte a Körösök haiózhaióvá télelére szükséges műszaki tervek azonnal való megkezdéséi és sürgős elvégzését. Kilálásba helyezte a Miniszter úr, hogy 1934 tavaszán a tiszai emlékhajózás mintájára a Köröst is bejárja, hogy a tervek azon részét, amelyek kiviéire már készen lesznek, munkába adhassa. A miniszter úr az építési tőke kölcsönképen való megszerzésének gondját is magára vette, de elfogadta a társulati érdekeltségnek és a politikai közületeknek*- társaságiak közbenjöttévet tett anyagi hozzájárulásra való készségét, azonban csak olyan mértékben, hogy az ne legyen súlyos teher. Amikor munkásságunknak eddigi eredményéről beszámolunk, kérjük, P'éilóztassé;; Kállay Miklós földmivelésiigyi miniszter úr Önagyméltósága magas elhatározását tudomásul venni, társaságunkat pedig továbbra is hathatósan támogatni, hogy a nagy lendületet veit gondolat mielőbb megvalósulva anyagi megerősödésünk szolgálalába álljon, egyben bizonyítéka legyen a közös akarat eredményének. Békés, 1934 január lió 13-án. A Kötiisvölgyi Vúíiaszuosiló Társaság iulczSbtxottsága. A következő, 1934. január 29-én kelt levél már konkretizálja, amire az előző levél csak utalt: a békési kikötőt. (3. melléklet).
