Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
5. szám - Kádár Sándor–Kerbolt Tamás–Szlabóczky Pál: A Sárospatak–Végardó hidrotermális terület kutatása
KÁDÁR S. ct al.: Sárospatak—Végardó kutatása 307 kristályos mészkövet, amely itt tektonikusán kiemelt helyzetben található. A hegység fő tömegét iniocón korú vulkanikus képződmények építik fel. A harmadidőszak alsó-tortonai emeletében meginduló riodácitos-riolitos összetételű vulkanizmus piroklasztikuma a külső erők hatására az alaphegység anyagával keveredett. Ennek a kevert anyagnak a vastagsága 10—100 in. Az erre következő riolitdácitos-riolitos összetételű ártufában már a vulkáni származású anyag az uralkodó, s jelentős mennyiségű horzsakövet tartalmaz. Vastagságuk 150—200 m-re tehető. A szarmata emelet kezdetét e területen főképpen áthalmozott vízi közegben leülepedett változatos s/.emnagyságú riolittufa összlet jelzi. Készben áthalmozás folyamán, részben azt követően tektonikai vonalak mentén döntően agyagásványos lebontáson ment át. Így alakultak ki a bentonit és kaolin telepek. Majd a szarmatavulkánosság dácitos-andezites váltásba ment át. A befejező vulkanizmust pedig az Sp—10 kutató fúrásban feltárt olivinbazalt képviseli. Ennek fedőjében talált áthalmozott riolittufát már a pannónia emeletre tesszük, amit a közbetelepülő tarkaagyag, a lignitcsíkos áthalmozott riolittufa támaszt alá. A folyóvízbe átváltó üledékképződést pleisztocén folyóvízi homok, futóhomok, a holocént folyóvízi és öntésagyag, öntésiszap képviseli, amelyek a líodrogköz felszínének változatos kialakításában vettek részt. 3. Hidrológiai viszonyok A Vé—III. sz. kút nyomásszintje az időközbeni víztermelés és vízelszökések miatt már 7 m-rel alacsonyabban állt le, mint a Vé—II. sz. és —4,0 m-ben 900 l/p vízhozamot produkált. A végardói hévíz kémiai elemzése alapján megállapítható, ahogy víz közepes keménységű, alkálikat tartalmazó kálcium-magnéziumszulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű hévizek csoportjába tartozik. Jelentékeny a víz fluorid-ion tartalma is. A bromid, jodid, fluorid-ionok, valamint a metaborsav jelenléte az utóvulkáni indikáció nyomai lehetnek. A fürdő jelenlegi vizét (Vó—III.) az egészségügyi miniszter 1975-ben ásványvízzé nyilvánította. A végardói területen a geotermikus gradiens értéke igen alacsony. Ha a térképre rátekintünk, a területet a geotermikus gradiens szempontjából az átlagostól eltérő negatív anomáliájú területként jelölték. A 6 m/°C-s gg érték maga is törések, szerkezeti vonalak jelenlétére utal. A törések mentén feltörő magas hőmérsékletű víz a törések feletti kőzetek hőmérsékletét megemeli a környezethez képest. A szerkezeti vonalak mentén történő melegvízbeáramlásra (ami egyúttal a tározóból való vízelszökést is jelent) konkrét méréseket is végeztek a felszíni geofizikai kutatással együtt. A termoanomáliákat a végardói ásott kutakban végzett hőmérsékletmérések alapján két szelvényben is sikerült kimutatni. A melegvíz feláramlást, amely valószínűsíthetően a Bodrog-vonal mentén is megvan, de a Bodrog medrében 35 ponton végzett mérésekkel ezt nem sikerült kimutatni. A végardói hévízkészlet jelentős mértékben a szerkezetet két oldalról kísérő, nagy kiterjedésű vulkanikus terület törésrendszerein beszivárgó vizéből táplálkozik. A gravitációsan lefelé szivárgó vizek a - ?0"c —Izoterma ÉÉNY-K FUROÖ BODROG Ve-2 Vé-i ImB-tl S P_ 6 250 200 150 10050tO-200-3001000lm! _J 50 °C JELMAGYARÁZAT• (K) Kvarten/iomok,agyag, kavics Pannon agyag, homok f*Z] Andezit SP-5 túrás jele A"U Kifolyó víz hőm. I Mélységi víz hőm @ Miocén^ tufa (Q Triás z: mészkő [5*\Kovásodás ^ Vizbeáramláshelye ö Üreg -100. VAJDÁCSKA ITsz) Va-2 2. ábra. A—A geotermikus szelvény
