Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Sujbert László: A fővárosi vízellátás genotoxikus potenciáljának vizsgálata, vízminőségi következtetések

295 A fővárosi vízellátás genotoxikus potenciáljának vizsgálata, vízminőségi következtetések* Sujbert László Semmelweis Orvostudományi Egyetem Közegészségtani—Járvány tani Intézet 1089 Budapest, VIII., Nagyvárad tér 4. Kivonat: A szerző az Ames-féle Salmonella mikroszóma kettőslemez teszt első hazai vizs­gálati alkalmazásáról számol be. Négy vízféleségnek — Duna-, felszíni tiszta, par­tiszűrésű aknakút hálózati csapvíz — genotoxikus potenciálját vizsgálta. A vízmin­ták szerves mikroszennyezését ciklohexánnal extrahálta. Az extraktumból foigó­l'ilmes vákuumdesztillálással, víztelenítéssel légszáraz maradékot nyert, amelyből dimetilszulfoxiddal törzsoldatot készített. A törzsoldatot öt teszttörzzsel (TA—98, TA—100, TA—1535, TA—1537, TA—1538), két tesztelési eljárással (májmikroszóma enzimaktiválással, májmikroszóma enzimaktiválás nélkül) vizsgálta. A szűrővizs­gálatok során mérsékelt mutagén aktivitást észlelt mindegyik vizsgált vízféleség­ben. A hálózati csapvízminták viszonylag gyakrabban mutattak mérsékelt mutagén aktivitást. Nagyobb hálózati csapvíz mintatérfogat részletes vizsgálatakor mutagén aktivitás mutatkozott, amely a szűrővizsgálati eredményeket kiegészíti, alátámaszt­ja. Az Ames-teszt in vitro baktériumteszt a mutagén promutagén szennyezést és a potenciális humán expozíciót jelzi. A szerző az alkalmazott dúsítási, mutagenitási, értékelési módszert a víztisztítás hatásfokának és a vízminőség ellenőrzésének cél­jára javasolja. Kulcsszavak: Vízgenotoxicitás, genotoxin vízszennyezés, potenciális humán genotoxin expozíció. 1. Bevezetés A vízben //g/l nagyságrendben szerves mikro­szennyezők fordulhatnak elő (Loper, 1980). A szer­ves mikroszennyezők természetes vagy mestersé­ges eredetűek (Wilkins et al., 1979: Cotruvo, 1985). A szerves szennyeződések sorában jelentősek a víznyerés, a vízkezelés, a vízelosztás reakciótermé­kei, szennyeződései (Cantor, 1982; Gottlieb és Carr, 1982; Kanarek és Young,, 1982; Watts et al., 1982; Bull, 1985; Ollős, 1987). A víz szerves szeny­nyezőinek long-term hatása jelentős, minthogy az mutagén, karcinogén, teratogén stb., releváns hu­mán egészségkárosító hatásban is megnyilvánul­hat (Seeviayer, 1980). A víz mutagén szennyezés vizsgálatának szük­ségessége már a hatvanas évtized elején felvető­dött, de csak a hetvenes években kezdődött (Marx, 1974; Pelon et al., 1977; Loper, 1978). Az Ames­teszttel a víz genotoxicitási vizsgálatokat intéze­tünk az Egészségügyi Minisztérium állami megbí­zásaként, az OÉTI munkatársaival együttműködve, 1980-ban kezdte (Tarján et al., 1981). A vizsgálatok tapasztalatai alapján intézetünk 1981—1983. évek­ben a fővárosi vízminták szűrővizsgálatát, részle­* A MTESZ Pest Megyei Szervezet Környezetvédelmi Bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete, a Központi Környezet­és Természetvédelmi Tanács együttműködésével ren­dezett „Vizeink védelme" VI. tudományos ülésén, Vác-Verőcemaros, 1989. szept. 11-én elhangzott elő­adás anyagának kibővítése alapján írt közlemény. tesebb elemző vizsgálatát végezte (Sujbert, 1984; Sujbert, 1985). Dési et al (1982) a váci vizszeny­nyezés higiénés-toxikológiai vizsgálatakor az Ames-tesztet is alkalmazták. Az OKI több osz­tályának munkatársai teammunkában, 1981-től a környezeti mutagenitás/karcinogenitás tárcaszintű, intézeti kutatásaiban a vizek mutagén karcinogén szennyezettségét Ames-teszttel is vizsgálja. Mun­kásságukról az OKI működéséről szóló évköny­vekből, referálóüléseken szerezhettünk tudomást. A közelmúltban a Fővárosi Köjál munkatársai a Fővárosi Vízművek telepein vett vízmintákban és a Duna-vízben Ames-teszttel genotoxicitást mu­tattak ki (Csatai et al, 1988). Az in vitro genotoxikológiai vizsgálatok körébe sorolható Ames-teszt viszonylag olcsó, gyors, egy­szerű. A mutagének/promutagének kimutatását te­szi lehetővé. Elve: a hisztidinigényes, de hisztidin­szintézisre képtelen Salmonella typhimurin LT 2 mutáns törzsek hisztidinszegény táptalajon a mu­tagén hatására visszanyerik hisztidinszintetizáló képességüket és hisztidin jelenlétében a tesztbak­tériumok szaporodnak. Célkitűzések : Ames-teszttel az 1981—1983. évek­ben végzett első hazai kísérletes vízvizsgálatokról a vízellátással foglalkozó szakembereket tájékoz­tatni. A mutagén promutagén nyomszennyezés ál­talunk alkalmazott kimutatási módszerének, érté­kelési eljárásának ismertetésével a víztisztítás ha­tásfokának hatékonyabb ellenőrzését, felügyeletét elősegíteni, a humán expozíció lehetőségére a fi­gyelmet felhívni.

Next

/
Thumbnails
Contents