Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
5. szám - Sujbert László: A fővárosi vízellátás genotoxikus potenciáljának vizsgálata, vízminőségi következtetések
295 A fővárosi vízellátás genotoxikus potenciáljának vizsgálata, vízminőségi következtetések* Sujbert László Semmelweis Orvostudományi Egyetem Közegészségtani—Járvány tani Intézet 1089 Budapest, VIII., Nagyvárad tér 4. Kivonat: A szerző az Ames-féle Salmonella mikroszóma kettőslemez teszt első hazai vizsgálati alkalmazásáról számol be. Négy vízféleségnek — Duna-, felszíni tiszta, partiszűrésű aknakút hálózati csapvíz — genotoxikus potenciálját vizsgálta. A vízminták szerves mikroszennyezését ciklohexánnal extrahálta. Az extraktumból foigól'ilmes vákuumdesztillálással, víztelenítéssel légszáraz maradékot nyert, amelyből dimetilszulfoxiddal törzsoldatot készített. A törzsoldatot öt teszttörzzsel (TA—98, TA—100, TA—1535, TA—1537, TA—1538), két tesztelési eljárással (májmikroszóma enzimaktiválással, májmikroszóma enzimaktiválás nélkül) vizsgálta. A szűrővizsgálatok során mérsékelt mutagén aktivitást észlelt mindegyik vizsgált vízféleségben. A hálózati csapvízminták viszonylag gyakrabban mutattak mérsékelt mutagén aktivitást. Nagyobb hálózati csapvíz mintatérfogat részletes vizsgálatakor mutagén aktivitás mutatkozott, amely a szűrővizsgálati eredményeket kiegészíti, alátámasztja. Az Ames-teszt in vitro baktériumteszt a mutagén promutagén szennyezést és a potenciális humán expozíciót jelzi. A szerző az alkalmazott dúsítási, mutagenitási, értékelési módszert a víztisztítás hatásfokának és a vízminőség ellenőrzésének céljára javasolja. Kulcsszavak: Vízgenotoxicitás, genotoxin vízszennyezés, potenciális humán genotoxin expozíció. 1. Bevezetés A vízben //g/l nagyságrendben szerves mikroszennyezők fordulhatnak elő (Loper, 1980). A szerves mikroszennyezők természetes vagy mesterséges eredetűek (Wilkins et al., 1979: Cotruvo, 1985). A szerves szennyeződések sorában jelentősek a víznyerés, a vízkezelés, a vízelosztás reakciótermékei, szennyeződései (Cantor, 1982; Gottlieb és Carr, 1982; Kanarek és Young,, 1982; Watts et al., 1982; Bull, 1985; Ollős, 1987). A víz szerves szenynyezőinek long-term hatása jelentős, minthogy az mutagén, karcinogén, teratogén stb., releváns humán egészségkárosító hatásban is megnyilvánulhat (Seeviayer, 1980). A víz mutagén szennyezés vizsgálatának szükségessége már a hatvanas évtized elején felvetődött, de csak a hetvenes években kezdődött (Marx, 1974; Pelon et al., 1977; Loper, 1978). Az Amesteszttel a víz genotoxicitási vizsgálatokat intézetünk az Egészségügyi Minisztérium állami megbízásaként, az OÉTI munkatársaival együttműködve, 1980-ban kezdte (Tarján et al., 1981). A vizsgálatok tapasztalatai alapján intézetünk 1981—1983. években a fővárosi vízminták szűrővizsgálatát, részle* A MTESZ Pest Megyei Szervezet Környezetvédelmi Bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Központi Környezetés Természetvédelmi Tanács együttműködésével rendezett „Vizeink védelme" VI. tudományos ülésén, Vác-Verőcemaros, 1989. szept. 11-én elhangzott előadás anyagának kibővítése alapján írt közlemény. tesebb elemző vizsgálatát végezte (Sujbert, 1984; Sujbert, 1985). Dési et al (1982) a váci vizszenynyezés higiénés-toxikológiai vizsgálatakor az Ames-tesztet is alkalmazták. Az OKI több osztályának munkatársai teammunkában, 1981-től a környezeti mutagenitás/karcinogenitás tárcaszintű, intézeti kutatásaiban a vizek mutagén karcinogén szennyezettségét Ames-teszttel is vizsgálja. Munkásságukról az OKI működéséről szóló évkönyvekből, referálóüléseken szerezhettünk tudomást. A közelmúltban a Fővárosi Köjál munkatársai a Fővárosi Vízművek telepein vett vízmintákban és a Duna-vízben Ames-teszttel genotoxicitást mutattak ki (Csatai et al, 1988). Az in vitro genotoxikológiai vizsgálatok körébe sorolható Ames-teszt viszonylag olcsó, gyors, egyszerű. A mutagének/promutagének kimutatását teszi lehetővé. Elve: a hisztidinigényes, de hisztidinszintézisre képtelen Salmonella typhimurin LT 2 mutáns törzsek hisztidinszegény táptalajon a mutagén hatására visszanyerik hisztidinszintetizáló képességüket és hisztidin jelenlétében a tesztbaktériumok szaporodnak. Célkitűzések : Ames-teszttel az 1981—1983. években végzett első hazai kísérletes vízvizsgálatokról a vízellátással foglalkozó szakembereket tájékoztatni. A mutagén promutagén nyomszennyezés általunk alkalmazott kimutatási módszerének, értékelési eljárásának ismertetésével a víztisztítás hatásfokának hatékonyabb ellenőrzését, felügyeletét elősegíteni, a humán expozíció lehetőségére a figyelmet felhívni.