Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Kőváriné Gulyás Erzsébet–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: A Gönyü–Nyersegújfalu közötti Duna menti magaspart vízföldtani vizsgálata

282 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. EVF., 5. SZAM 4. ábra. Az Almásneszmély—Nyergesújfalu közötti Duna-szakasz helyszínrajza 1 — fúráspont; 2 — szelvényvonal; 3 — Csokonai-hévforrás változtatva (vasút, út), amelyek ezt megakadályozzák. A magaspart magasságára a hegységi területi adottságok miatt a változatosság jellemző, mert egymáshoz viszonyítva lényeges magassági különbségek mutathatók ki. A relatív magasság 20—60 m között változik. 2.2.1 A vizsgált partszakasz földtani felépítése rendkívül változatos. A kutatófúrások mezozoós, harmad- és fiatal negyedidőszaki kőzeteket és üledékeket tártak fel, igen eltérő kifejlődésben. (Helyszínrajz; 1.: 4. ábra.) A negyedidőszakot folyóvízi, a hévforrások által létrehozott édesvízi mészkő mellett eolikus képződmények képviselik. Pécsi M. (1959) vizsgálata szerint a különböző magasságban települt dunai kavicsteraszok legteljesebben éppen a vizsgált területen találhatók meg. A lösz is nagyon gyakori és a túrások szerint egyes helyeken 40—50 m-es vastagságot ér el. Almásneszmély környékén a pleisztocén kori, igen aktív hévforrás működéséből származó édesvízi mészkő ismeretes. A magaspart földtani felépítésében a negyedidőszaki üledéken kívül jelentős szerepet játszik a pannóniai korú képződmény is. A fúrások különböző kifejlődésben leggyakrabban a felső-pannóniai rétegeket tárták fel, de esetenként az alsó-pannonban képződött lerakódásokat is sikerült a fiatal, negyedidőszaki üledékek alatt kimutatni. A felső-pannóniai rétegösszletet esetenként nagy vastagságú (30—50 m) homokkőpados homok képviseli. Ilyen rétegkifejlődés többek között Lábatlan község nyugati részén vált ismertté. Nyergesújfalu és Lábatlan között a Sánc-hegynél, a magaspart már harmadidőszaki (oligocén) képződményekből áll. Így Lábatlannál a fúrásokban már változó kifejlődésben a fiatal üledékek alatt ezek a képződmények jelennek meg. Az ismertté vált kőzetek az eocénkort képviselik, részben tufás, homokos, tarkaagyagos, részben pedig nummuliteszes márgás és konglomerátumos kifejlődésben. 0 2,0 <r,0 [km1 '— 1 Mezozoós (kréta időszaki) kőzeteket a fúrások két helyen tártak fel. Almásneszmélytől keletre és Lábatlan környezetében, repedezett homokkő formájában. A fúrások a már korábban ismert helyzetet megerősítették, hogy a gerecsei magaspart igen bonyolult és változatos földtörténeti eseménysoron keresztül alakult ki, és ebben az üledékképződésen túlmenően, döntően a negyedidőszaki szerkezeti mozgásoknak volt meghatározó szerepe. Az igen változatos földtani felépítés miatt e szakaszon a Duna medre is különböző korú és kifejlődésű képződményekben alakult ki. Almásneszmélytől nyugatra még saját üledékanyagán folyik keresztül, majd Almásneszmélynél és attól keletre a már felső-pannóniai homok- és agyagrétegeket metsz át. E részen még egy rövid szakaszon a mederben kréta homokkő is kimutatható. Süttő és Lábat2. kép. Löszfeltárás (Süttő)