Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Szeredi István: Szivattyús energiatározási lehetőségeink

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM térségében legkedvezőbbek és a legnagyobb tározótérfogat is ott alakítható ki. A Zempléni-hegység nyugati peremének telephelyei is 2—3-szor nagyobb tározó építését teszik lehetővé a Keserűs-hegyhez viszonyítva. A felső tározó környezetbe illesztése is a Szabadhegyen oldható meg legegyszerűbben. Az alsó tározók összehasonlítása alapján látható, hogy közülük csak az Aranyos-völgy nem védett. Költségeik közel azonosak. Legkisebb területigény az Aranyos-völgyben jelentkezik. Vízszintingadozásuk 6—10 m közötti. A létrehozásukhoz szükséges tározógát 70—80 m magas. A felszín alatti építési munkák volumene a 11. ábra alapján a Prédikálószék, öreg-Pap-hegy és Hallgatóhegy jellemzői közel azonosak. Ezeket követi a Szabadhegy. Legkedvezőtlenebb ilyen szempontból is a Pogányvár. TELEPHELYEK 11. ábra. A föld alatti létesítmények sziklakitörésének és betonmunkáinak volumene Az építés általános jellemzőinek többsége alapján a Prédikálószék a legkedvezőbb. A tározók távolsága alapján a Hallgatóhegy minimális alagúthosszakat. A felső és alsó tározók mindegyik esetnél erdőterületeket érintenek. Az utak többségében a meglévő nyomvonalakra telepíthetők, ez alól az alsó tározók építése kivétel, melyek minden esetben új utakat és a meglévő utak kiváltását igénylik. Felvonulási területek helyén többségében rét található. Jelzett turistaút az öreg-Pap-hegyen és a Hallgatóhegy térségében nincs. Legkedvezőbb felvonulási lehetőségek az öreg-Pap-hegyné\ találhatók, ahol a felvonulás egy fatelepen és egy felhagyott szeméttelepnél végezhető el. A természeti adottságokkal kapcsolatban öszszességében megállapítható, hogy a területek közül csak a Prédikálószéknél, ül. részben az öregvágás-hegynél áll rendelkezésre a koncepcióalkotáshoz szükséges kutatási mennyiség minimuma. így a többi alternatíva lényegesen több bizonytalanságot rejthet. A létesítmények építési és üzemi, környezeti hatásai a jelenlegi megkutatottság szintjén, a csak érintett területek nagysága és a létrehozott vízfelületek területe alapján állíthatók valamilyen sorrendbe. Hidrogeológiai szempontból valószínű az alsó tározó létesítés lényegesen nagyobb hatásterületet befolyásol, mint a Dunára telepített létesítmények. Ilyen szempontból külön ki kell emelni a Keszthelyi-hegységben található telephelyet, mert egyrészt a karsztvízszint alatti építést és a karsztvíz biztonságos kizárását kell megoldani, másrészt a Balaton üledékének mozgatásából várható hatások csak sjíeciális vizsgálatok alapján körvonalazhatók. 4.4. A részletes vizsgálatok eredményei A részletes vizsgálatok alapján kapott költségeket és területigényeket a 2. és 3. ábrák grafikusan is bemutatják. Ennek megfelelően a vizsgálat eredményei illeszkednek a világ szivattyús energiatározó építési gyakorlatából látható tendenciákhoz. Összességében a részletes vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy hazai lehetőségeink közül a Duna és a Keserűs-hegy közötti, úgynevezett Prédikálószéki szivattyús energiatározó megvalósítása a legkedvezőbb. A Dunakanyar más telephelyein létesíthető szivattyús energiatározókhoz viszonyítva 3,5—6 milliárd Ft költség és 15—20 ha területigény-különbség jelentkezik. Más tájegységekhez viszonyítva 10—15 milliárd Ft költség és 40—200 ha területigény-különbség mutatható ki. A részletes vizsgálatok eredményei alapján meghatározhatók a telephely-kiválasztást elsődlegesen befolyásoló tényezők. Ezek hatásának mechanizmusa a 12. ábra szerinti. 5. A legkedvezőbb telephely kiválasztása A komplex, többcélú döntési feladat megoldásának egyik kritikus pontja az értékelési tényezők maradéktalan feltárása. Vagyis az, hogy minden olyan tényezőt, amely a döntés hatékonyságát meghatározhatja, kifejezzünk (Birman, 1987) Az alternatív lehetőségek leglényegesebb műszaki, gazdasági, környezeti jellemzőinek összehasonlítását az elvégzett vizsgálatok eredményei lehetővé teszik. Az értékelés műszaki, gazdasági kritériumrendszer felállításával és az értékelési tényező fontosságát kifejező súlyszámrendszer felhasználásával volt elvégezhető. Az értékelési tényezők közül kiemelt fontosságot kaptak a következők : — a beruházási költségek minimálása, — az energetikai hatékonyság maximálása, — az igénybe vett terület nagyságának minimuma, — az igénybe vett terület legkisebb védettsége, — az új nyomvonalon szükséges utak hosszának minimuma,