Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Kaliczka László: Belterületi vízelvezetés dombvidéken

268 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. EVF., 5. SZAM zöme nem rendelkezik megfelelő szennyvízelvezető művel. A rétegvonalakból látható, hogy az utcából a kertek felé a terep emelkedő. A szennyvizek elhelyezésére az épületek között adódik lehetőség, mert a terepviszonyok miatt a kertekben erre nincs mód, de csak akkor, ha a szennyvízgyűjtők vízzárók. Ellenkező esetben a szomszédos épületek el vizesedhetnek. Szennyvízgyűjtők elhelyezése számos esetben peres eljárásra vezetett és rossz szomszédsági kapcsolatok alakultak ki. 4. Javaslatok a belterületek fejlesztési terveihez Jelen dolgozat néhány példán keresztül kívánta bemutatni, hogy a településfejlesztések során — már a helykijelölés idején —• gondoskodni kell a vizek elvezetéséről. Már az előzetes vízügyi szakvéleményben részletesen kell vizsgálni a vízi közművek kialakításának lehetőségeit. A beépítés mértékétől függően, de min. 3—5 m mélységig meg kell határozni a terep rétegfelépítését. Fel kell tárni a talajvízszint elhelyezkedését, a talajvízszint áramlási irányát. Meg kell határozni a szennyvízszikkasztás lehetőségeit. Vizsgálni kell a külvizek szerepét, azok elvezetési módját. A talajvíz és a rétegvizek ismeretében lehet dönteni a beépítés nyomán szükségessé váló vízrendezési munkák szükségességéről, megoldási lehetőségeiről, azok költségkihatásáról. Az utcahálózat kialakítása során feltétlenül figyelembe kell venni a gravitációs vízi közművek kiépítési igényeit, követelményeit. Az utcák nyomvonalán kell a vizeket vezetni a lejtőkön lefelé. Kerülni kell a lejtőirányú zsákutcák kialakítását. Ha ez elkerülhetetlen, biztosítani kell a vizeket lejtőirányba vezető közműsávok kialakítását. Beépítésre kijelölt, vagy már részben beépített területen a terep mélyvonulataiba épületeket emelni csak akkor szabad, ha a vizek elvezetéséről is gondoskodtak. Belterületeken az állandó vagy időszakos vízfolyások medrét, függetlenül azok méretétől, közterületként kell figyelembe venni, biztosítva részükre a szükséges fejlesztési területet. Belterületet átszelő vízfolyás mellé épületet elhelyezni csak a mértékadó árvízi vízszint feletti +1,0 m-es terepszinten célszerű . A települések fejlesztése során figyelembe kell venni a szennyvízelvezető csatorna hiányában az elhelyezés (gyűjtőmedence) lehetőségét is, különös figyelemmel a lakótelek magassági viszonyaira. Az utcák szélességének meghatározása során figyelembe kell venni a leendő közműveknek elhelyezési lehetőségeit. Irodalom Dr. Wisnovszky Iván: Települések csapadékcsatornázása. VMGT 96. VIZDOK, 1978. Dr. Wisnovszky Iván: Cél, biztonság és korszerű megoldás elvei a belterületi vízrendezés terén. Magyar Hidrológiai Társaság, 1983. Győr. Dr. Horváth Imre: Csatornázás. Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1985. Bp. Dr. Ondruss Lajos: A belterületi vízrendezés kiemelt hidrológiai kérdései. Magyar Hidrológia Társaság, 1983. Győr. A kézirat beérkezett: 1988. március 3. Az átdolgozás beérkezett: 1988. április 19. Közlésre elfogadva: 1990. október 5. Drainagc of contoured community areas Kaliczka, L. Abstract: In contoured areas contemplated for development gravitational sewers must be designed fundamentally by observing the actual topography. Storm runoff should be drained along the terrain slope setting the Street pattern and the alinement of the future public Utilities. The geological conditions should be explored prior to development to find a correct solution for collecting the sewage from unsewered areas. Unfortunately, these considerations have been neglected repeatedly as demonstrated and analysed here. Keywords: Water supply, sewage, stromwater drainage, community development, house connections. KALICZKA LÁSZLÚ Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrológiai Közlöny 1989. évi 6. számának 361. oldalán közöltük.