Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Tóth István: Ipari hulladékok ártalmatlanítása – komplex hulladékkezelés

240 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. EVF., 5. SZAM nál kell a komplex környezeti hatásvizsgálatot elvégezni, s ennek alapján dönteni a kiegészítő műszaki védelemről. A k>l(H' cm's áteresztőképességű talajban hulladéklerakó telep nem alakítható ki. Egyéb előírások a lerakótelep kialakításánál: — csak talajvízmentes, felszínmozgástól és földrengéstől nem veszélyeztetett, nem tektonizált geológiai képződményben, — belvizektől, árvizektől, időszakos és állandó felszíni vizektől mentes területen valósítható meg, — vízmű védőterületére — beleértve a hidrogeológiai védőövezetet — nem telepíthető. A lerakott hulladékkal érintkező, azon átszivárgó csapadékvizet össze kell gyűjteni (tervezésnél, lezárásnál az átszivárgás elkerülendő) és csak ellenőrzés, kezelés után lehet fogadóba vezetni. A felszín alatti vízkészletek ellenőrzése érdekében figyelőkutak telepítése szükséges. 3. A hulladékok égetése 3.1. Jellemző égethető hulladékok Az égetőmű telepítését, tervezését meg kell előznie a hulladékok mennyiségi, minőségi felmérésének. Az égethető folyékony hulladékok jelentős menynyiségét a szennyezett oldószerek alkotják. A szennyezett oldószerek szennyező anyagai a felhasználási területekre jellemzőek. A szennyező anyagok az oldószerben oldott állapotban vannak jelen. A szennyezett oldószerek között nagy menynyiségű aromás szénhidrogén, pl. benzol fordul elő, továbbá jelentős mennyiségű aceton, kloroform, petroléter, nitrohígító stb. található közöttük. Az éghető hulladékok között nagy mennyiséget képviselnek a szerves iszap jellegű hulladékok. A hulladékok ezen csoportja nagy víztartalmával tűnik ki, esetenként 80—90" o víztartalom is előfordul. Az összes szerves iszaphulladéknak mintegy 30—40%-át teszik ki az olajos iszapok. Szilárd hulladékok elsősorban könnyűipari vállalatoknál, továbbá cipőgyárakban és műanyag feldolgozás során keletkeznek. Ez utóbbi hulladékok jelentős részét PVC, illetve PVC-tartalmú műbőrhulladékok teszik ki. 3.2. Az égetésből kizárt hulladékok Egyes anyagokat a megfelelő fizikai-kémiai kezelés technológiájának hiánya vagy költséges volta, más anyagokat biztonságtechnikai okok, megint más hulladékcsoportokat pedig a kis hatékonyság miatt kell kizárni az égetésből. A teljesség igénye nélkül ilyenek pl.: — radioaktív anyagok, — robbanást előidéző anyagok, mint szerves peroxidok, robbanást kiváltó anyagok, ill. ezen anyagokkal töltött tárgyak, — gyújtószerek, tűzijátékszerek, — sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatti oldott gázok, ill. ezen anyagok tárolóedényei, — öngyulladó, önpolimerizációra hajlamos anyagok, — égetés után változatlanul veszélyes anyagok stb. 3.3. Az égetőmű Az égetőmű technológiai folyamatrendszerét az ártalmatlanításra kerülő hulladékok többé-kevésbé lehatárolják. Alapkövetelmény, hogy égetéssel környezetre ártalmatlan anyagok keletkezzenek, a környezetet ne szennyezzék. Általános igények, főbb követelmények a hulladékégető berendezéssel szemben: — a rendszeresen változó összetételű hulladék üzembiztos ártalmatlanítása, — a tűztérhőmérsékletnek legalább 1200 °C-on tartása, hogy a füstgáz szagmentes, és az égetési maradék veszélyes anyagoktól mentes legyen, — a lehetséges legjobb tüzeléstechnikai hatásfok biztosítása, a CO-pászma kialakulásának elkerülése, — a forgókemencében a tűztérhőmérséklet egyenletességének biztosítása adalék tüzelőanyag nélkül, — a füstgázemisszió határértékeinek garantálása, — utóégető kamra betervezése, az égési zónából a füstgázzal távozó szilárd vagy gáz halmazállapotú anyagok tökéletes — szekunder — kiégetésére. A heterogén összetételű, szilárd, folyékony és pasztaszerű anyagok elégetésénél a legnagyobb rugalmasságot — az eddigi tapasztalatok alapján — a forgódobkemencés rendszer biztosítja. A forgókemence a hulladék minőségét és a terheléseket illetően nagy ingadozásokat is képes felvenni. Az égetőmű főbb egységei, berendezései: — homlokfal és tartozékok, — forgókemence, — utóégető kamra, — hőhasznosító kazán, — füstgáztisztító (fizikai és kémiai), — egyéb berendezések, építmények. (Pl. folyékony hulladéktároló tartálypark, szilárd hulladék tároló bunker, hordótároló stb.) 3.4. Az országos (regionális) égetőmű-hálózat jelenlegi állapota, tervezett kiépítése. Az országban elszórtan működő üzemi égetők összes kapacitása kb. 40—50 000 t/év. A legnagyobb hazai égetőmű 1988—89-ben Dorogon épült 25 000 t/év kapacitással gyógyszeripari hulladékok égetésére. Jelenleg a próbaüzemeltetésében veszünk részt. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. Megbízást kaptunk az ún. 2. sz. (rudabányai) ipari hulladék égetőmű előkészítő munkáira, melynek szintén 25 000 t/év a tervezett kapacitása. Az előkészítés során kiemelt figyelmet szentelünk a környezeti állapotvizsgálatnak és hatásvizsgálatnak, valamint az égetőművel kapcsolatos, valós műszakigazdasági információk társadalmi-lakossági terjesztésének, ismertetésének. Kizárólag világszínvonalú technológiai eljárások alkalmazása jöhet szóba, hiszen az emberi és természetes környezet védelmével, meg-