Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Zerkowitz Tamás: Ivóvízkezelési technológiák tervezése és fejlesztése a VIZITERV-nél

ZERKOWITZ, T.: Ivóvízkezelési technológiák a VTZITF.RV-nél üzembiztonság és az önszabályozás megvalósítása volt. Az egyik típus az ejtőcsöves-ütközőtárcsás fúvókákkal kialakított levegőztető. Ilyen valósult meg többek között Fonyódon, Győrben, Kincsesbányán. A fúvókák műanyagból vagy fémből készülhetnek. A víz elosztását megvalósító vasbeton födémszerkezetbe kell a fúvókákat beépíteni. A levegőztető tér szellőztetése ugyanezen födémbe épített kürtőkön keresztül gravitációsan vagy gépi úton fokozva történik. Egy másik, újszeszű levegőztető az NDK-import „Rohrgitter" kaszkád, mely Hegykőn valósult meg. Ehhez elveiben hasonló az ÉRV-vel közösen kifejlesztett csőrács kaszkádos levegőztető. A félüzemi és üzemi kísérletek során kialakított berendezés rugalmas és rendkívül nagy terhelést bír: 80—140 m

:

l/m-h tartományban optimálisan üzemel. Az intenzív egyenáramú légcserét maga a vízmozgás hozza létre. Az ellenáramú légcsere is megoldható, ventilátor segítségével. Ilyen berendezés üzemel ma már a Miskolc Keleti Csúcsvízműben, a sajóládi vízműben és kisebb vízművekben. Elsősorban metánmentesítésre dolgozták ki a tervezők a FERMETEX fantázianevű berendezést, melynek típussorozata 300, 800, 1500, 2400 m

:Vd teljesítményekre készült, így egy-egy kultúra önállóan is alkalmazható. 2.2. A derítőműtárgyak tervezésében is több megoldás született. Kezdetben a tankönyvekből jól ismert, hagyományos korridor derítőt terveztük (Balatonszéplak), majd ennek jelentősen fejlesztett változatát (Fonyód, Rákhegy). A fejlesztett derítők hidraulikája jól beállítható és ebből következően növelhető az üzemi hatásfok. A korridor derítő függőleges átfolyású, ellenáramú, lebegő iszapfelhős derítő. Mozgó gépet, alkatrészt nem igényel. A VIZITERV nem zárkózik el más vállalatok által kidolgozott jó műszaki megoldások alkalmazásától sem. Így pl. a Lázbérci Vízműben MÉLYÉPTERV típusú derítő épült, természetesen a MÉLYÉPTERV altervezői közreműködésével. A Balatonkenesén 1988-ban épült nyári üzemű vízműben — az üzemeltető DRV-vel egyetértésben — hosszanti átfolyású derítőműtárgy valósult meg. A műtárgy kialakítása sok újszerű elemet tartalmaz, noha formája önmagában hasonlít egy hagyományos homokfogóra. Mozgó gép ebben a derítőben nincs. A technológiai eredmények jók. A derítőket általában intenzifikáló elemek, csőkötegek beépítésével tervezzük. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a derítést megelező vegyszerbekeverés és flokkulálás. A vegyszerek gyor bekeveréséhez szükséges energiabevitelt korábban hidraulikus úton oldottuk meg, statikus torlasztóelemekkel, illetve máshol szivattyúsvízsugaras megoldással. Az utóbbihoz kialakított, nyo. más alatti keverőcsőben még a keverés idejének szabályozása is lehetséges. A flokkuláció a korridor derítőkben külön energiabevitel nélkül történik. A Kenesén megvalósult derítési technológia a megelző fázisok tekintetében klasszikusan teljes: turbinás gyorsbekeverés mellett mechanikus flokkulációs keverést is alkalmaztunk. 237 2.3. A szűrést megvalósító műtárgyakat illetően a ViZITERV-nek saját fejlesztési eredményei csak az apró részletekre vannak. Elmondható viszont, hogy a partnerek által kínált új lehetőségeket a tervezők igyekeznek mindig azonnal kihasználni. így a sajóládi vízműben valósult még először — a kísérleti berendezést követően — a zárt fekvő szűrők tényleges, üzemi alkalmazása és azóta több vízműben terveztünk ilyen szűrőtelepet. Ugyancsak a kifejlesztőket követően elsőként ajánlottuk és terveztük be az ÉDRV által konstruált szűrőfenék-típust, illetve az ezzel gyártott szűrőtartályokat. Azóta már hagyományos nyitott vasbeton műtárgyban is készült ilyen szűrőfenék. Ügy látjuk, hogy a berendezések méreteinek csökkentése, a berendezésegyüttesek hatékonyságának növelése szempontjából kulcskérdés a nagy mechanikai kapacitású gyorsszűrők kifejlesztése. Történtek hazai próbálkozások a hagyományos, kétrétegű szűrő megvalósítására hidroantracit alkalmazásával is. Külföldön léteznek ma már többrétegű szűrők igen nagy mechanikai terhelhetőséggel és ugyanakkor igen jó szűrési hatásfokkal. Ebben az irányban mielőbb előre kell lépnünk. Az aktívszénszűrő-alkalmazás egyik fontos kérdése a szűrőanyag rendszeres ki-be termelésének megoldása kevés élőmunkaigénnyel és kevés anyagveszteséggel. A szárazanyag manipulációjára gyakorlatilag zárt rendszert dolgoztunk ki a Tatabányai Szénbányák altervezői közreműködésével. 2.4. Az új technológiai eszközök közül az ózon és klór-dioxid alkalmazását a VÍZITERV tanulmánytervekben sok év óta szerepelteti. Az utóbi időben a klór-dioxidot már sikerült kiviteli szinten is betervezni, és több beruházási programban szerepel, elfogadott megoldásként. Az ózonos vízkezelésre tett javaslatok közül az első hosszabb-rövidebb időn belül talán megvalósul: beruházási program szinten már szerepelhetett a műszaki tervekben, Balaton-víz kezeléséhez. 2.5. A nitrátmentesítési eljárások közül a biológiai módszereket helyezzük előtérbe. Biztatóan indult kapcsolatunk a francia Bectra céggel. Eljárásuk speciális, immobilizált algatömeggel végzi a nitrátmentesítést. Az érdemi előrelépést nehezen körvonalazható nehézségek akadályozzák. A svájci Sulzer cég által kifejlesztett eljárás baktériumtenyészetet alkalmaz a nitrátmentesítéshez. Ennek első hazai megvalósítása a Heves Megyei Vízművek támogatásával jelenleg folyik. 3. Komplex üzemeltetésű kialakítás A víztisztító művek „komplex üzemeltetésű kialakítása" azt a törekvést jelenti, hogy az elkészült létesítmény egymásra épülő rendszerei a lehető legteljesebb értékű eredményt nyújtsák üzembiztonsági, gazdaságossági, üzemeltetési stb. szempontból.