Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Zerkowitz Tamás: Ivóvízkezelési technológiák tervezése és fejlesztése a VIZITERV-nél

236 Ivóvízkezelési technológiák tervezése és fejlesztése a VÍZITERV-nél Zcrkowitz Tamás VIZITERV 1051 Budapest, Nádor u. 36. Kivonat: 1990. március 29-én a VÍZITERV vezető tervezői vállalatuk legújabb műszaki fejlesztési eredményei között mutatták be a tanulmányt. Az egyre tökéletesebb vizsgálati módszerek eddig kevésbé ismert, vagy újabb szennyező anyagokat képesek feltárni. Ezek technológiai úton történő eltávolításához a műszaki fejlesztés eredményei adnak módot. A VÍZITERV munkatársai a levegőztetés, a derítés, a szűrés, a fertőtlenítés és nitrátmentesítés területén alkalmaztak, ill. dolgoztak ki újszerű megoldásokat. Kulcsszavak: Ivóvíztisztítás, víztechnológia, levegőztetés, derítés, szűrés, fertőtlenítés, nitrátmentesítés. 1. Bevezetés A VÍZITERV Magyarországon az 1960-as évek elejétől folyamatosan számos ivóvíztisztító művet tervezett. A tisztítóművek egy része regionális vízellátó rendszerekhez kapcsolódik, másik része önálló, egy-egy település ellátását szolgálja. A jelentősebb — és így szélesebb körben ismert — vízművek és teljesítményük a tervezés évével: Lázbérc 1968-ban 25 000 m'Vd í < 1986-ban 50 000 m

3/d Csórrét 1973-ban 3 600 m

3/d Balatonfüred 1976-ban 8 000 m

3/d Balatonszéplak 1971-ben 12 000 m'Vd Fonyód 1978-ban 15 000 m

3/d Balatonkenese 1988-ban 5 000 m

3/d 1989-ben 10 000 m

3/d Győr 1978-ban 10 000 m

3/d 1986-ban 35 000 m

3/d Mosonmagyaróvár 1974-ben 10 000 m

3/d Kincsesbánya 1986-ban 15 000 m

3/d Érd 1986-ban 13 000 m

3/d Miskolc 1968-ban 20 000 m

3/d (Keleti csúcsvízmű) 1984-ben 20 000 m

3/d (Sajó-híd) 1987-ben 50 000 m

3/d (Sajó-híd) Nyíregyháza 1984-ben 18 000 m

3/d Kisújszállás 1986-ban 6 000 m

;

!/d A hazai tervezési feladatok mellett kisebb jelentőségű exporttervezések és nagyobb teljesítményű vízművekre exportajánlatok készültek a VÍZITERV-nél. Az említett feladatok elsősorban a hagyományos vízkezelési technológiák tervezését igényelték. A létesítmények többsége — hazai viszonylatban — nagy kapacitású és fontos ellátási feladatra épülő mű, ezért a technológiai biztonság és az üzembiztonság szempontjai, a fő irányokat tekintve határt szabtak a „mérnöki fantázia" szabad szárnyalásának és meglehetősen szigorú követelményeket támasztottak. Ezekből adódóan a VÍZITERV-ben tervezett vízkezelő telepekre általánosságban jellemző: — a megbízható technológiai és hidraulikai rendszer, — a betervezett gépek és berendezések jó minősége, — az egyszerű, gyors építhetőség, — a nem túl magas beruházási költségek. Az előzőekből is következően a VÍZITERV-ben a vízkezeléssel kapcsolatos műszaki-fejlesztési tevékenység fő irányai: — A hagyományos technológiák egyes technológiai lépcsőinek fejlesztése. — A hagyományos technológiák kiegészítése és módosítása a kínálkozó új technológiai eszköztárból. — A víztisztítómű, mint egymásra épülő (technológiai, hidraulikai, irányítástechnikai stb.) rendszerek komplex fejlesztése (üzembiztonság, funkcionális egyszerűség, stb.). Egyes technológiai lépcsők fejlesztésére egyre jobb műszaki megoldások kidolgozására minden tervező törekszik. így ez önmagában is eredményez fejlődést. A tudatos fejlesztő munka szerencsés esetben ennél jelentősebb eredményeket hozhat. 2. Példák a VÍZITERV fejlesztési eredményeiből A továbbiakban néhány olyan példát ismertetünk a leggyakoribb technológiai elemek fejlesztéséből, melyek a VÍZITERV-nél folyó tervszerű fejlesztési törekvések eddigi eredményeit bizonyítják. 2.1. A levegőztetés megvalósítására több megoldás is született. A törekvés általában a nagy teljesítmény biztosítása mellett az egyszerűség,