Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Szeredi István: Szivattyús energiatározási lehetőségeink

SZEREDI I.: A szivattyús energiatározás 23 Esés 3. ábra. A különböző szivattyiís energiatározási lehetőségek Prédikálószékhez viszonyított területigénye az esés függvényében Az előzetes vizsgálatok eredményeinek elemzését összefoglalva megállapítható, hogy Magyarország területén a műszaki, a gazdasági, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele alapján a Duna és a Visegrádihegység magas pontjai közötti kialakítható szivattyús energiatározási telephelyek a legkedvezőbbek. Ezek közül is kiemelhető a Duna és a Keserűs-hegy közötti ismert nevén Prédikálószéki lehetőség (Szeredi, 1988). 4. A részletesen vizsgált telephelyek 4.1. A vizsgálatok összeállításának szem/pontjai Az előzetes telepítési vizsgálatok alapján a vizsgált lehetőségek közül kiemelhetők voltak a legkedvezőbbek, melyekre az 1 : 10 000 méretarányú térképek alapján tervek és részletes költségvetések készültek. A részletes vizsgálatok körét és mélységét az alábbi szempontok alapján határoztuk meg: — Az alternatív lehetőség teljesítménye és tározótérfogata egyaránt tegye lehetővé a Prédikálószéki telephellyel való közvetlen összehasonlítást. — A telepítési vizsgálatok második üteme is több tájegységre terjedjen ki ós tegye lehetővé a tájegységi jellegzetességek figyelembevételét. — A tervek kidolgozása, terepmunkák, — így geodéziai felvételek, geológiai-geofizikai kutatások és állapotfelvételek — nélkül a ma rendelkezésre álló térképek ós földtani információk felhasználásával készült. 4.2. A vizsgálatok köre Ennek megfelelően a részletes vizsgálatok körében az alábbi telephelyeket vontuk be: a) Prédikálószéki szivattyús energiatározó (Visegrádi-hegység) Felső tározója a Keserűs-hegyen alakítható ki, az erőmű a Sárkány-gerinc alá egy komplex földtani kutatással meghatározott tömbbe kerül. Alsó tározó kialakítását nem igényli. Alsó vízkivételi műve a Gizella-telepi kórház melletti mezőnél csatlakozik a Dunához. Elrendezése a 4. ábra szerinti. Erőműve és vízvezető létesítményei föld alattiak. b) Az Öregvágás-hegyi szivattyús energiatározó (Visegrádi-hegység) Felső tározója a fokozottan védett területen kívülre, az Öregvágás-hegyre kerül. Többi létesítményének telepítése a Prédikálószéki geológiai kutatások eredményét használja fel. Elrendezése az 5. ábra szerinti. Erőműve és vízvezető létesítményei föld alattiak. c) öreg-Pap-hegyi szivattyús energiatározó (Visegr ádi-hegység) Felső tározója az Öreg-Pap-hegyen alakítható ki. Vízvezető alagútjai és erőműve a Szarvas-zug, Kis-Pap-hegy, Bella-szikla nyomvonal alatt helyezhetők el. Alsó tározót nem igényel. Elrendezése a 6. ábra szerinti. Erőműve és víz vezető létesítményei föld alattiak. d) Szabadhegyi szivattyús energiatározó (Keszthelyi hegység) Felső tározója a Sárkány erdő és Szabadhegy területén helyezhető el. Erőműve az Edericshegy tömbjébe kerül. A Balatonhoz vízvezető alagútjai Becehegy térségben csatlakoznak. Elrendezése a 7. ábra szerinti. Erőműve és vízvezető létesítményei föld alattiak. e) Pogány vári szivattyús energiatározó (Börzsöny hegység) Felső tározója a Pogányvár-Málna-hegy térségében helyezhető el. Erőművének helye a Tűzköves gerinc tömbje. Alsó tározója a Bernece-völgyben alakítható ki. A Kemencepatak vizét Királyházánál kialakított tározó gyűjti össze. Erőműve és vízvezető létesítményei föld alattiak. /) Gönci szivattyús energiatározó (Zempléni-hegység) Felső tározója a Borsó-hegyen és a Tégláskő térségében helyezhető el. Alsó tározója a Gönci-patak völgyében alakítható ki és első feltöltését a Hernádból lehet megoldani. Területigénybevktel 0 Pr^dik&lószékhez viszonyítva