Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Winter János–Koris Kálmán: Az Ágói patakon 1989. július 10–14-én levonult árhullám hidrológiai vizsgálata

215 1. táblázat Csapadékmagasságok (mm) és időtartamok Apc Gyön- Eesód Csány Lőrinci Hatvan Mátra- Mátra- Mátra- Galya- Mátra- Gyön- Átlag gyös- keresz- szent- szent- tető almás gyös pata tes imre lószló Sokéves júliusi átlag 74 75 62 65 67 68 95 100 99 64 1989. július 120 168 144 138 123 145 112 1989. július 10. 53,5 128,6 117,6 90,8 64,7 86,7 89,8 99 94 95 98,8 23 Mi 2 0 33,2 34,4 30,9 42,0 32,6 25,3 25,3 Július 10-én rövid idő alatt 53,5 18 óra 128,6 17 óra 117,6 18 óra 64,7 18 óra 86,7 18 óra 89,8 14 óra 77,8 4,5 óra (maximális int.) 106,2 4,2 óra 91,0 2—2,5 óra 95,8 2 óra 77,9 4 óra A magasabban fekvő mátrai állomásokon ke­vésbé veszélyes nagyságú csapadékokat mértek. Az alább közölt számok tájékoztató jellegűek, mert a 400 m-es tengerszint feletti magasságú területekre a VMS 201 csak korlátozottan érvényes. Mátrakeresztes 90 mm 14 óra alatt 30 év Mátraszent­imre 99 mm 18 óra alatt 40 év Mátraszent­lászló 94 mm 18 óra alatt 30 év Galyatető 95 mm 18 óra alatt 30 év Mátraalmás 78 mm 4,5 óra alatt 70 év Ezek gyakoriságai is lényegesen meghaladják a méretezés alapjául szolgáló 10 éves gyakoriságot. A hidrológiai méretezéseknél általában p való­színűségű csapadékból p valószínűségű árhullámot tételeznek föl kisvízgyűjtőkön. Az 1. táblázat sze­rint a húsznapos megelőző csapadékindex (Mi 2 0) az átlagosnál nem volt kisebb, elérte a júliusi átlagos csapadékösszeg felét. Az Mi 2 0 értéke (ami a talaj nedvességállapotát jellemzi), a június 28—29-i nagy csapadékból adódott. E két napon az alábbi csapadékok estek: Csány 46,0 mm Hatvan 43,1 mm Lőrinci 77,6 mm Apc 49,6 mm Ecséd 52,2 mm Gyöngyöspata 63,3 mm Gyöngyös 46,2 mm Mindez arra utal, hogy a csapadékból keletkező felszíni és mederbeli lefolyás ugyanúgy ritka elő­fordulási gyakoriságú, mint az árhullámot, ill. elöntést előidéző csapadékgyakoriság. Mindezt fokozza még, hogy az Ágói patak mentén sok he­lyen vízzáró agyag-talajok találhatók. A csapadékvizsgálatok alapján arra a megálla­pításra jutunk, hogy az Ágói patak vízgyűjtőjén 1989. július 10-én kb. 200 éves gyakoriságú (átla­gos visszatérési idejű) csapadék hullott. A rend­kívüli felszíni lefolyás elöntést okozott, még mi­előtt elérte volna az Ágói patakot, amely egyéb­ként is csak a 10 éves gyakoriságú, 9,7 m 3/s-os vízhozamra van méretezve. A 3. ábrát felhasználva az Ágói patak csányi szelvényének vízgyűjtőjére átlagosan mintegy 100 mm csapadék hullott. A megelőző csapadékin­dexből származó talaj-nedvességtartalomból, a csapadék intenzitásából, a kötött talajból és a terep lejtéséből következően a lefolyási tényezőt a = 0,55-re tételezhetjük föl. így a felszíni lefolyás­ból származó víztömeg V ~ 5 000 000 m 3, ami kb. 5-ször annyi, amennyit a csányi tározó befogadni képes. Figyelembe véve, hogy a csapadék leg­feljebb 18 óra alatt, de helyenként ennek 80—­90%-a 4—5 óra alatt hullott, hogy a csányi tá­rozó szelvényéhez való összegyülekezési idő kb. 20 óra, valamint azt, hogy a tározó feltöltési ideje 38 óra — a tározó szerepének nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. 3. A lefolyások hidrológiai vizsgálata Az 1989. július 9—10-én esett csapadékból levonuló árhullám jellemzőit (paramétereit) a hatályos Vízügyi Műszaki Segédletek (VMS—200/1—8—1983. OVH) alap­ján határoztuk meg. Ezek közül részleteiben a VMS— 200/4-et alkalmaztuk, melynek segítségével a csapa­dékból származó árhullámok jellemzői meghatározha­tók. A segédlet napi csapadékösszegek felhasználását igényli (ill. teszi lehetővé), amit a vizsgálatok során finomítani tudtunk. Kiindulásul tehát a figyelembe­vehető állomások napi csapadókösszegót gyűjtöttük táblázatba (2. táblázat). Ennek alapján_ megállapít­hatjuk, hogy a csapadék terüloti átlaga (7=101,9 mm volt. Az /. táblázat adatai, valamint az OMSZ feljegy­zései alapján az adódik, hogy a nagy csapadók fent említett kb. 100 mm-es értéke 18 óránál rövidebb, átla­gosan kb. 11 óra alatt hullott, ezért a csapadék időtar­tamot közelítésül t c= 1/2 napnak vettük fel. A meg­előző csapadókindex területi átlaga kb. Mi 2 0=32 min. A segédlet kiinduló adata még a csapadókesemény nap­tári hónapja (D)= július. Ezen adatok alapján a segódlot Z=f(Mi i 0D,t c,'c)<

Next

/
Thumbnails
Contents