Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
4. szám - Winter János–Koris Kálmán: Az Ágói patakon 1989. július 10–14-én levonult árhullám hidrológiai vizsgálata
213 Az Ágói patakon 1989. július 10—14-én levonult árhullám hidrológiai vizsgálata Winter János—Kőris Kálmán Budapesti Műszaki Egyetem 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kiróna): A tanulmány hidrológiai elemzést végez a Mátra déli lábánál 1989. július 9—10-én lehullott rendkívüli csapadékról, és az ennek hatására az Agói patakon levonult rendkívüli árhullámról, illetve elöntésről. A szerzők megállapítják, a csapadék góca éppen az Agói patak vízgyűjtőjére esett, a területi átlag elérte a 100 mm-t. Ez a csapadék 11—18 óra alatt esett le, ennek igen nagy hányada néhány óra alatt. A területi csapadók átlagos visszatérési ideje mintegy 200 évre tehető. A csapadókadatok ós a vízgyűjtő paramétereinek felhasználásával előállították az árhullámot, amely jó összhangban van a tapasztalati adatokkal. Az árhullámot hidraulikailag is ellenőrizték. Az árhullám csúcsvízhozama az alsó szelvényben 24,3 in 3/s, a patak kiépítési vízhozama 9,7 m 3/s. A víz egy része elöntést okozott, mielőtt az a medret elérte volna. Megállapították, hogy az árhullámmal a felszínen lefolyt mintegy 5 millió m 3-nyi víz ötszöröse a Csányi tározó kapacitásának, így annak szerepe minimális volt a vizsgált időszakban. Kulcsszavak: csapadók területi átlaga, csapadék valószínűsége, csúcsvízhozam, árhulláin előállítása, árhullám-paraméterek Bevezetés A Mátra déli lábánál 1089. július 10-én lehullott rendkívüli csapadék elöntést okozott az Ágói patak vízgyűjtőjén. A Mátraalji Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (Gyöngyös) megbízásából szakvéleményt készítettünk az esemény hidrológiai feltárására. Az alábbiakban ennek eredményeit foglaljuk össze. 1. A lehullott csapadék A lehullott csapadékra vonatkozó adatokat az alábbi intézmények szolgáltatták: — Az Országos Meteorológiai Szolgálat Adattára, — Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Miskolc (Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Galyatető), — Középdunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest (Hatvan), — Helyi észlelések (Csány). Az értékelést kiterjesztettük az Ágói pataktól északra lévő mátrai csapadékmérőkre is. Az Ágói patak vízgyűjtőjén a júliusi csapadékösszeg sokévi átlagértéke 62—75 mm (1. ábra). A Mátra magasabb részein az átlagos csapadék ennek mintegy másfélszerese (95—100 mm), a nagy magasságkülönbség miatt ezt nem tarthattuk jellemzőnek a vizsgált területen. 1989. júliusában a kérdéses terület sokkal csapadékosabb volt az átlagnál (2. ábra), hat állomás átlagában a szokásosnál kétszer annyi esett, Ecséden 2,3-szorosa. Ez máris arra utal, hogy a területről összegyűlő és az Ágói patakon levonuló vízmennyiség az átlagosnak sokszorosa lehetett. Magyarországon a legnagyobb egynapos csapadék a havi csapadékösszegnek átlagosan 1/3-a1989 júliusában ez az arány csak Gyöngyösön volt 7. ábra. Sokéves júliusi csapadékösszeg (mm)
