Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Refuznyiki - A San Franciscoi Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairó. 2. folytatás

191 nak a partiszűrésű kutakba, legfeljebb a szűrőanyag adszorbeáló képességének kimerüléséig csökkenti azok mennyiségét. A nehézfémek feldúsulásával kapcsolatos ós a Hruáov-dunakiliti-tározó tárgyalása során említett aggályok a nagymarosi tározó esetén is felmerültek. Miként ott kifejtettük, jellemző üledékminták vizsgálatával kell meghatározni azokat a viszonyokat, amelyek mellett a stabil adszorbeált fémek oldott állapotba mennek át. A fenékhordalék folyamatos megfigyelésével kell a helyi környezet változásait nyomonkövetni és kedvezőtlen viszonyok észlelése esetén a korábbiakban ismertetett ellenintézkedéseket kell foganatosítani. A Nagymaros alatti szakasz. A rendszer tervezett üzemelése nem fogja jelentős mértékben megváltoztatni a Nagymaros alatti Dunaszakasz vízjárását, vagy hidrológiai viszonyait. A meder hajózási érdekeket szolgáló rendezésére egyes helyeken kotrási munkát végeztek. Aggályok merültek fel, hogy ezek a munkálatok, vagy a rendszer üzeme megzavarja, vagy hátrányosan befolyásolja a szakasz mentén telepített partiszűrésű kutak üzemét. A kotrási munkák befejeződtek, úgyhogy ezekkel nem kell foglalkozni. Mivel a rendszer a folyó vízjárását ezen a szakaszon nem fogja megváltoztatni, nem is lehet kimutatható hatása a kutak hozamára. Ami a vízminőséget illeti, a felszíni vizekkel kapcsolatban kifejtettek szerint a rendszer üzeme, néhány nyári hónaptól eltekintve, a vízminőség javulását eredményezheti. A nyári hónapokban esetleg jelentkező gyengébb vízminőség kérdését a korábbiakban javasoltak szerint célszerű vizsgálni. A Nagymaros alatti szakasz mentén telepített partiszűrósű kutak a nagymarosi tározóéval azonos minőségű vizet fognak szolgáltatni. A talajvíz előfordulását ós mozgását Nagymaros alatt a rendszer működése nem fogja érinteni. 2.2. BIOLÓGIA 2.2.1. A hatásvizsgálat módszere. A biológiai állományban jelentkező hatások vizsgálatának alapját a külön mellékletben felsorolt dokumentáció, az ELTE Ökológiai és Taxonómiai Intézetével és a VÍZITERV szakértőivel folytatott konzultációk, továbbá a BNV hatásterületének helyszíni szemléje alkalmával tett általános biológiai megfigyelések képezték. A helyszíni szemle során meglátogattuk a dunakiliti tározó, a gaböikovoi vízlépcső és erőmű, valamint a nagymarosi vízlépcső munkaterületeit, az 1. sz. biológiai megfigyelőállomást (Dunakiliti), a Szigetköz egy (elzárt) mellékágát ós a pilismaróti ártéri erdőt. A rendszer hatásterületének biológiai állományára vonatkozó információ igen változatos. Adott területre meghatározott biológiai információ a 12 biológiai megfigyelőállomásra korlátozódik. Ezek nagyrésze (9 db) a Szigetköz-Gönyű szakaszon, kettő a Gönyű-Nyergesújfalu szakaszon (Tát ós Almásneszmély), végül egy a Szentendrei-szigeten található. A VÍZITERV által végzett hatásvizsgálat csak a mezőgazdaságot, erdészetet ós halászatot érő hatásokkal foglalkozik. Ezért a szolgáltatott adatokból kiindulva hatásvizsgálatot végeztünk a biológiai állományt érintő lehetséges hatások kimutatására, továbbá a védelmi intézkedésekkel és az észlelési programmal kapcsolatos javaslatok kidolgozására. Minősítési (szignifikancia) kritériumok. A hatások jelentőségét több tényező alapján értékeltük, úm. az állomány fontossága (pl. ökológiai, jogi, tudományos szempontból), a területen belül az állomány vagy élőhely teljes nagysága vagy területi kiterjedése, a feltehetően károsodó populáció vagy élőhely nagysága, a hatás ökológiai vonzata, végül a hatások várható időtartama. Valamely hatást „helyi jelentőségűnek" minősítettünk, ha az várhatóan közvetlen, vagy közvetett mérhető változást fejt ki szűkebb területen (1) a fajok összetételére, vagy számára a természetes változékonyságot meghaladó mértékben, vagy (2) az ökológiai funkcióra. A helyi jelentőség további feltétele, hogy az érintett terület viszonylag kicsi legyen a térségen belül ökológiailag egyenértékű területhez képest. ,,Regionális jelentőségűnek" minősítettük azokat a hatásokat, amelyek várhatóan közvetlen, vagy közvetett mérhető változást okoznak több kisebb, vagy egyetlen nagyobb területen. Másszóval a hatás regionális jelentőségűnek minősül, ha az érintett térségen belül az ökológiailag egyenértékű terület viszonylag nagy részére terjed ki. ,,Hosszútávúnak" minősül a hatás, ha a fajok összetételében, vagy számában, vagy ökológiai funkciójában tapasztalható változás várhatóan 5 évig, vagy hosszabb ideig fennáll. A várhatóan 5 évnél rövidebb tartamú mérhető változásokat ,,rövidtávúnak" tekintjük. A hatás jelentőségének (szignifikációjának) küszöbértókét tudományos megítéléssel döntjük el az érintett faj és/vagy élőhely viszonylagos fontosságának figyelembevételével. Ahol a korlátozott adatbázis valamely hatás meghatározását bizonytalanná teszi, a megítélés során a biztonság elvét tartottuk szem előtt. Ilyen esetekben rámutattunk a bizonytalanság okaira ós indokoltuk a levont következtetéseket. Egyes esetekben (1) a legvalószínűbb esetet és (2) a kevésbé valószínű, de súlyosabb esetet egyaránt megjelöltük, különösen ott, ahol a hatások várhatóan jelentéktelenek, de adott körülmények között jelentőssé válhatnak. Az utóbbi körülmények bekövetkezési valószínűségét a lehetőségekhez képest megjelöltük. Egynél több lehetséges szignifikancia szintet is megadtunk azokban az esetekben, ahol a biológiai állományra vonatkozó alapadatok nem elégségesek a tudományos megítélés kellő megalapozásához. Habár azonos elveket alkalmaztunk a védett (pl. fenyegetett, veszélyeztetett, vagy ritka) fajok vonatkozásában is, élőhelyük csak kis részét, vagy csak néhány egyedet érintő hatások befolyásolhatják a jelentőség megítélését. Olyan tényezők, mint korlátozott területi eloszlás, kis egyedszám, vagy a hatásokat követő korlátozott regenerációs képesség azt eredményezhetik, hogy a nem veszélyeztetett életközösségekhez képest alacsonyabb szintű hatást a ritka, fenyegetett, vagy veszélyeztetett fajok esetében jelentős mérvűnek minősítünk. Rámutattunk azokra a biológiai állományokra is, amelyekre vonatkozóan további alap- (azaz beruházás előtti) adatokra van szükség a hatások előrejelzéséhez. A szükséges további adatok jellegét általános útmutatásként adjuk meg. 2.2.2. Az egyes hatások vizsgálata A Bős—Nagymaros Vízlépcsőrendszer megépítése és üzemelése hatást fejthet ki a Duna partjain ós a szomszédos területeken élő biológiai állományra. Kimutatjuk a rendszer kiépítése ós üzeme következtében várhatóan fellépő jelentős mértékű hatásokat, azok jelentőségét értékeljük, a rendszer tervezett védelmi létesítményeit tárgyaljuk és továbbiakat javasolunk. Egyes esetekben a rendelkezésre álló információ nem teszi lehetővé a hatás jelentőségének, vagy valószínűségének a meghatározását. Ilyen esetekben megjelöltük a lehetséges hatásokat ós röviden ismertetjük az ilyen hatások megfelelő értékeléséhez ós elhárításához szükséges további adatokat. A biológiai hatásokat külön tárgyaljuk a négy szakaszon, azaz a Szigetköz-Gönyű, Gönyű-Nyergesújfalu, NyergesújfaluNagymaros ós a Nagymaros-Budapest szakaszokon. A Szigetköz-Gönyű szakasz — Növényzet. A növényzetre gyakorolt hatások közül a jelen fejezetben elsősorban a természetes növényzetet érő hatásokat tárgyaljuk. A mezőgazdasági növényekkel ós kultúrerdőkkel kapcsolatos hatások a Területhasznosítás c., 2.3. fejezetben kerülnek tárgyalásra. A HruSov-Dunakiliti-tározó, az üzemvíz-csatorna, a Gaböikovo/Bős vízlépcső ós a járulókos, kisegítő létesítmények (pl. üzemi utak) kiépítése erdő és part menti növényzet irtásával járt. Ez a rendszer létesítményei miatt szükségessé váló végleges veszteségnek tekin-