Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Hegedűs János: A Duna-víz genotoxikus hatásának kimutatása Drosophila mozaik teszttel

HEGEDŐS J.: A Duna-víz genotoxikus hatásának kimutatása 179 Az mwh és a flr

3 marker mutációk, mint ahogy azt előbb említettük a harmadik kromoszóma bal karján bekövetkező kromoszómatörések kimutatására alkalmasak. A kromoszómák törése után a két harmadik kromoszóma megfelelő szakaszán mitotikus rekombináció történik, és ha a rekombináció mindkét marker mutációt érinti, azok egymás mellett fenotípusosan is megjelenhetnek, ikerfoltot — mwh/flr

3 — képeznek (1. kép és 1. ábra). Elég gyakran képződnek magányos foltok mitotikus rekombináció után is. Ennek oka, hogy: 1. az ikrek egyike elpusztul, 2. a rekombináció a marker mutációk között játszódik le, 3. a flr

3 mutáció csak bizonyos nagyságokban látható. Magányos foltok képződnek akkor is, ha: a. az egyik marker mutációnak megfelelő ép génszakasz kromoszómatörés miatt eliminálódik, b. fenokópia (teratogén) hatás miatt, cs ha c. pontmutáció indukálódik az ép génben (Szabad, 1980; 1986) (2. ábra). A keresztezés során kétféle genotípusú nőstények születnek. Az mwh se e/TM2, Ubx se e (fekete testű) utódok esetében nem képződnek foltok a kromoszómák törését követő rekombináció miatt. Az ilyen genotípusú utódok szárnyain megfigyelt mwh mozaik-foltok elsősorban a TM2 kromoszómán lévő, ép mwk génben indukált pontmutáció miatt képződhetnek. Tehát az mwh/flr

3 és az mwh\TM2 genotípusú ecetmuslicák szárnyainak vizsgálata lehetőséget ad annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy milyen gyakorisággal indukál valamely mutagén kromoszómatöréseket és pontmutációkai egy adott génben. Az mwh foltoknál csak azokat a foltokat számoljuk, melyek legalább egy olyan sejtet tartalmaznak, amely három vagy több szőrszerű képlettel rendelkezik. A szomszédos foltokat akkor tartjuk külön klónoknak, ha azokat több mint két sor normális számú szőrrel rendelkező sejt választja el egymástól. A flr

3 tulajdonság csak bizonyos nagyságú foltokban — öt sejtnél kisebb klónokban nem jelenik meg — válik észrevehetővé. Azért is, mert a flr

3 lokusz a centromérához az mwh lokusznál közelebb van, a flr

3 fenotípusú sejtek jóval ritkábban fordulnak elő (Móllet és Würgler, 1974; Mollet és Szabad, 1978; Szabad et al., 1983; Szabad, 1980, 1986). Duna esetében Tarján és munkatársai (1981), Sujbert (1985) és Csatai és munkatársai (1988) végeztek vizsgálatokat a genotoxikus hatású anyagok kimutatására. Sujbert (1984, 1985) vizsgálati eredményei szerint a Duna-víz — 1 — 50 1 — extraktuma Ames-teszttel metabolikus aktiválással és aktiválás nélkül „revertáns kolóniaszám lineáris regressziót, korrelációt mutatott", azaz e módszerrel potenciális humán karcinogén szenynyeződést mutatott ki. Csatai és munkatársai (1988) mutagenitási vizsgálataikat 1986—88-as években, szintén Ames-féle Salmonella mikroszoma teszttel metabolikus aktivációval és anélkül végezték. Eredményeik szerint a dunai vízminták — bal part 1659 fkm — egy kivételtől eltekintve (hogy hány vizsgálat volt, az a cikkben nincs feltüntetve) minden esetben pozitívnak, azaz mutagénnek bizonyultak. Vizsgálatainkat a Duna genotoxikus hatású anyagainak kimutatására 1987-ben kezdtük el és két éven keresztül folytattuk. Ezen idő alatt hét minta elemzését végeztük el. A vizsgálatra kerülő Duna-víz mennyisége 2,5—4,01 között váltakozott. Vizsgálati eredményeinket az 7. táblázatban ismertetjük. A táblázatból jól látható, hogv mindegyik vizsgálatnál a mozaikfoltok száma a kontrolihoz viszonyítva szignifikánsan emelkedett, így a minta pozitívnak bizonyult, azaz genotoxikus hatású — mutagén/karcinogén — szerves anyagokat tartalmazott. Az eredmények azt is mutatják, hogy a Duna genotoxikus hatású anyagai főleg az mwhjflr

3 genotípusú nőstények kromoszómáinak törését okozták, illetve az adott génben pontmutációt idéztek elő. (A minták közül hat esetben az mwh/flr

3, kétszer pedig az mwh/TM2 geno1 sejt mwh + + flr

3 4 ~mwh flr

J Pont mutáció . mitózis 2 sejt o flr' —o mwh flr

3 ő/t maganyos folt < 4 2. ábra. Pontmutáció után magányos foltok keletkeznek /. ábra. Ha a rekombináció mindkét rnarkcr mutációt érinti, ikerfoltok képződnek