Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben

172 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 3. SZÁM A Duna rajka—nagymarosi szakaszának KOI mérlege közepes vízhozamnál intenzív, primer produkció időszakában a Nagymarosi-vízlépcső elhagyása esetén 6c. táblázat oszlop sorszáma oszlopok kapcsolata Vízhozam Koncentráció g -m"

3 Rajkai koncentrációt nem változtató rész Összesen változtató rész 4 2 + 3 7 : 1 Terhelés g -s1 Rajkai koncentrációt nem változtató rósz " változtató rész o 1. 2 6 1. 3 összest 7 5 + 6 1.4 III./I. Nagymaros vízlépcső elhagyása esetén változatlan terhelésnél Duna Rajkánál 2000 Csehszlovák és magyar terület terhelései (I. b—e) 300 Primer produkció Kiliti-tározó mint II/l-nél30 % alga szap. Gönyű—Nagymaros (tar. idő 1 nap) 3(1 % alga szap. Biológiai lebontás 2,3 nap alatt Q=2150 BOIj„=BOI

5 0,6 17,5 0 17,5 35 000 0 35 000 17,5 8,5 26,0 5 240 2 561 7 801 1,5 1,5 3 000 3 000 1,5 1,5 3 225 3 225 —3,0 —3,0 —6 450 —6 450 Duna Nagymarosnál 2300 17,5 1,0 18,5 40 240 2 336 42 576 I1I./2. Nagymaros vízlépcső elhagyása esetén területi többi. terh. 50 %-os csökk. Duna Rajkánál 2000 17,5 0 17,5 35 000 0 35 000 Csehszl. és magyar ter. terhelései (mint II/2) 300 17,5 4,3 21,7 5 240 1 280 6 520 l'rimer produkció Kiliti-tározó (mint III/l) 1,5 1,5 3 000 3 000 Gönyű—Nagymarosi szak. (mint 11 J/l) 1,5 1,5 3 225 3 225 Biológiai lebomtás (mint a III/1-nél) —3,0 —3,0 —6 450 —6 450 Duna Nagymarosnál 2300 17,5 0,45 17,95 40 240 1 055 41 295 III./3. Nagymaros vízlépcső elhagyána esetén területi többi. rerh. 80 %-os csökk. Duna Rajkánál 2000 17,5 0 17,5 35 000 0 35 000 Csehszl. és magyar ter. terhelései 300 17,5 5 240 1512 5 752 Primer produkció 17,5 Kiliti-tározó (mint III/l) 1,5 1,5 3 000 3 000 Gönyű—Nagymaros (mint III/l) 1,5 1,5 3 000 3 000 Biológiai lebontás (mint III/l) —3,0 —3,0 —6 450 — 6 450 Duna Nagymarosnál 2300 17,5 0 17,5 40 240 62 40 302 Megjegyzés: Budapest kőzve tlen terhelése 11,6 500 500 5 800 5 800 millió sejt/dm

3 algasűrűség értékkel — túl fogják lépni a III. osztályú minősítés 80 mg/m

3, ill. 1 millió sejt/dm

3 határértékeit. Az algásodás a víz oldott oxigéntartalmának 3—4 g/m

3-es erős napszakos ingadozását okozhatja. A szennyvíztisztítási -program végrehajtása a kívülről jövő olajszennyezéseket csökkenteni fogja, de ugyanakkor a megnövekvő hajóforgalom a közvetlen szennyezés veszélyét növeli. Ezt ellensúlyozni csak megfelelő jogszabályok kiadása után a vízijárművek fokozott ellenőrzésével, a hajókon keletkező olajos szennyvizek összegyűjtésének, ürítésének és tisztításának megszervezésével lehet. Az olajszennyezések kárelhárítása a lassúbb vízáramlás miatt a jelenleginél könnyebben kivitelezhető lesz. Csökkenni fog a szakasz nehézfém terhelése is, mivel a vízgyűjtő felső részéről származó szennyezések a feljebb elhelyezkedő tározókban és mellékvízfolyások torkolati szakaszain kiülepednek, másrészt a megépítésre kerülő szennyvíztisztító telepek iszapjába válnak ki. Mennyiségüket mégis mind a víztestben, mind az üledékben figyelemmel kell kísérni, mivel egyes helyeken az iszapban nem kívánatos mértékben is feldúsulhatnak. Ez azonban előnyt is jelenthet, mivel a mai helyzettel ellentétben módot ad a rendszerből való eltávolításukra, ami iszapcsapdák létesítésével még elő is segíthető. Az oldott ásványi sók és nem bontható oldott szervesanyagok koncentrációjára a megváltozó viszonyoknak nincs jelentős hatása, tehát koncentráció értékük a jelenlegi szinten marad. A nagymarosi duzzasztó alatt felgyorsuló, és a várható medererózió miatt hordalékossá váló vízben a duzzasztott térben elszaporodott élőszer-