Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben

164 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM KLOROFILL-A i NH* 4 292,i 50 40 (30 Algaszám 3 4 5 6 7 8 91011 RAJKA 50 | W 18U8fkm 20 [tkm) 1213 20 MSIVEI HID 1806 fkm 50 40 30 20 llkrnj Töltéskilométer Mintavételi szelvények. 1. Duna foag Rajkai 2 lejfaluszigeti ág 3. Tejfaluszigefi ág 4 Cikolaszigeti ág 5. Cikolaszigeti cg 6. Bodaki ág 7. Bodaki ag 1343/, fkm 51,0 tkm 48,2 fkm 46,2 tkm *2,9 tkm 40,4 tkm 36/4 tkm 8 Donareme tei ag 32,1 tkm 9. Oombócos zárás 27,8 tkm 10. Hatrekesztő csatorna 24,8 tkm 11. Ásványi ág hajózási öböl 23,0 tkm 12. Arvai zárás 21,7 tkm 13. Duna főág Medvei nid 1806,0 tkm 11. ábra. A mellékágak és a Duna főág vízminőségi paramétereinek összehasonlítása l'JS'J vegetációs időszakában (ápr. 25.—okt. 23), havonként végzett vizsgálatok alapján főágé. Győrnél a betorkolló Rábca és Rába szenynyezettebb vizének és a város közel 80 000 m

3/d tisztítatlan szennyvizének hatására a város alatti Mosoni-Duna-szakasz minősége jelentősen romlik és a véneki torkolati szelvényben minősége roszszabb mint a Duna főágé. A véneki szelvény jellemző mutatói: (1980—1984): Minimum Maximum Átlag Minősítés Összes só g/m

3 197 467 313 I. KOT, g/m

3 10 48 23,2 I. NH

4

+ g/m

3 0,1 2,92 1,03 11. NO

3g/m

3 0,2 26,0 8,06 I. PO

4— g/m

3 0,08 3,25 0,52 II. Olaj g/m

3 0,00 1,37 0,37 II. Detergens ANA g/m

3 0,010 0,32 0,088 I. Az alsó szakasz vízminőségét a Duna vízjárása is befolyásolja. A főág áradásakor jelentkező visszaduzzasztás a szennyvizek rövidebb szakaszon való feltorlódásához vezethet, ami nagyfokú — esetenként halpusztulással járó — vízminőségromlást okozhat. A szennyezőanyag-koncentrációk csökkentése vagy legalábbis elfogadható szintentartása a lakossági termelés és fogyasztás egyidejű állandó növelése mellett a világon mindenütt műszakilag is, gazdaságilag is nagy feladatot jelent. Az elkészült csatornázási és szennyvíztisztító művekről azonban a közvéleménynek nincs jelentőségüknek és értéküknek megfelelő információja, mivel ezek nem látványosak. A települések közműberuházásainak megvalósulási sorrendjében általában ezek a legutolsók, ami bizonyos mértékig természetes is, hiszen csatornázásra és szennyvíztisztításra csak a vízellátás megoldásával egyidőben vagy azután kerülhet sor.