Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - Várday Nándor–Tevanné Bartalis Éva: Vízminőségi állapotfelmérés és hatásbecslés a tervezett Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszerben

158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 3. SZÁM 2. táblázat A Duna Rajka 1848,4 fkm szelvényének vízminősége az 1984—1988. évi vizsgálatok alapján ,, . , , ... . Maxi- r.. tartós- Minő- ,. , * Mutató Minimum Átlag , , , Megjegyzés muni e sAgu j. 08z

t. n. osz

t. sites S

J 80 %-os Határértékek ;artós ságú ért. pH 7,3 8,8 7,95 vezetőképesség ^líScm1 275 491 379 m. lúgosaág mval 2,2 4,0 3,07 p. lúgosság mval 0,0 0,4 0,0 össz. keménység CaO g/m

3 84 143 112 össz. só g/m

3 181 380 251 össz. lebegő anyag g/m

3 8 323 50,4 Ca

+ + g/m

3 40 76 57 Mg+ + g/m

3 8 20 13,7 Na+ g/m

3 5 15 9,3 K+ g/m

3 1 4 2,4 cig/m

3 11 40 20,7 so

4-g/m

3 24 67 44 hco

3g/m

3 134 244 187 NAtrium % % nh

4+ g/m

3 0,05 1,5 0,48 NO„g/m

3 0,04 0,26 0,114 no

3g/m

3 3,2 18,2 9,7 po

4— g/m

3 0,09 1,96 0,51 összes N g/m

3 2,35 4,3 3,21 összes P g/m

3 0,17 0,31 0,26 fenol g/m

3 0,001 0,011 0,004 detergens g/m

3 0,020 0,335 0,091 CCI

4 extr. (UVolaj) g/m

3 0,05 2,68 0,30 KOIj,, g/m

3 2,2 11,4 5,57 KOI* g/m

3 8,0 31,0 17,7 boi

5 g/m

3 1,1 9,6 4,56 Biológiai állapot S° 2,00 3,04 2,47 Oldott 0

2 g/m

3 6,7 13,6 10,3 0

2 telítettség % 61,7 139,0 91,1 Klorofill-a g/m

3 1,7 124 29,6 össz. alga sz. 10

6i/dm

3 0,2 57,2 7,9 biomassza g/m

3 0,2 39,0 5,5 Fe g/m

3 0,02 1,8 0,35 Mn g/m

3 0,00 0,76 0,13 Minták száma db/5 óv 251 8,13 I. 436 800 1600 I. ásv. anyagok 3,46 2 15 I. ásv. anyagok 0,0 ásv. anyagok 126 150 350 I. ásv. anyagok 280 500 1000 I. ásv. anyagok 75 500 1000 I. ásv. anyagok 65 ásv. anyagok 14,6 50 100 I. ásv. anyagok 11,4 ásv. anyagok 2,7 ásv. anyagok 36,5 100 200 I. ásv. anyagok 50 100 250 I. ásv. anyagok 211 9 35 45 I. ásv. anyagok 0,71 1 2,5 I. növ. tápanyagok 0,136 0,1 0,3 II. növ. tápanyagok 12,5 20,0 40,0 I. növ. tápanyagok 0,61 0,3 2,0 II. növ. tápanyagok 4,14 növ. tápanyagok (kis gyakoriságú mérés) 0,26 növ. tápanyagok 0,004 0,005 0,020 I. szennyező anyagok 0,121 0,20 0,50 I. szennyező anyagok 0,38 0,02 0,2 II. szennyező anyagok 6,46 8 15 I. szerves anyag mutatói 20,3 25 40 I. szerves anyag mutatói 5,76 5 10 II. szerves anyag mutatói 2,68 2,5 3,5 II. biológiai mut. 10,6 6 4 I. oxigéntart. o90,0 oxigéntart. 43,0* 20 80 II. biológ. mut. •vegetációs időszak 20,6* biológ. mut. •vegetációs időszak 13,5* biológ. mut. •vegetációs időszak 0,54 0,5 2,0 II. ásványi anyag 0,21 0,5 1,0 I. ásványi anyag vei a nátrium aránya kismértékben növekszik. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az évek során és a hossz-szelvényben bekövetkező változásokban is. A Duna vizének nátriumtartalma és annak a többi sókomponenshez viszonyított aránya azonban még messze a megengedett határokon belül marad. A vizsgált szakasz vízminőségére lényegesen nagyobb hatással vannak a növényi tápanyagok. A nitrogén tartalmú ásványi anyagok közül az ammónium-ion (NH

4

+) a nitrit (N0

2-) és a nitrát-ion (N0

3~, a foszfor tartalmú anyagok közül a foszfát-ion (P0

4 ) koncentrációjának mérése történik rendszeresen. Koncentrációik évszaktól függő periodikus változást mutatnak. A maximumok télen jelentkeznek, amikor a tápanyagfelhasználás a legkisebb; a minimumok pedig tavaszszal, nyáron, amikor a tápanyag fogyasztás a legnagyobb (3. ábra). A vízfolyás terhelését a maximum értékek jellemzik, melyek a nitrát kivételével elérik a II. osztályú szintet. A főágban a tápanyag koncentráció hossz-szelvény menti változása a terhelések belépésének helyétől, mennyiségétől és a felhasználás mértékétől függ. Az NH

4

+ emelkedés a Budapest feletti Komárom megyei szakaszt (4. ábra), a P0

4 növekedés Budapest térségét jellemzi (5. ábra). A N0

3~-tartalom a téli időszakban az egész magyarországi szakaszon alig változik, míg a vegetációs időszakban a növényi szervezetek nitrogénfelvétele miatt végig csökkenő tendenciát mutat. Budapest alatt ez a csökkenés eléri az 1 g/m

3 értéket 100 kilométerenként (6. ábra). Az évek során bekövetkezett változásokat a rajkai szelvényben a téli maximum értékek alakulását figyelve megállapítható, hogy az utóbbi években míg azN0

3~-értékek növekedtek, az NH

4 + és P0

4 koncentrációja csökkent. Ezt egyaránt i