Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

3. szám - V. Nagy Imre: Hol tart a folyócsatornázás ökológiai megalapozása?

V. NAGY I.: Hol tart a folyócsatornázás ökológiája? 151 rek jelentik az egyes, a beavatkozási (szabályozási) lehetőségeket. Ismeretes, hogy az öntisztulás, a káros anyagok kiülepedése, a bentosz alakulása, a planktonprodukció, továbbá a halak élőhelyfeltételeinek szempontjából nagyon lényeges az optimális sebességtartományok megválasztása és betartása; azonban hasonló, meghatározott szerepet kap a többi hidraulikai paraméter is, mivel azok nemcsak a D állapotvektort, hanem a C vízminőségvektort is befolyásolják. Külön említendő az I— min költségminimum függvény összetételének kérdése. Általános formában : I=(I

V I

2, I

3, /

4, /

3, /

6)-min A vizsgált folyószakasz kezdeti (C

0) vízminőségi állapota és a D állapotjellemzője a belépő szennyvízterheléstől függ, így 7, tartalmazza a szennyvíztisztítási (beruházási és üzemeltetési) költségeket. Üzemvízcsatornás folyami erőműveknél az energiatermelés (esetleges csúcsrajáratás) vízminőségi okokból való korlátozása meghatározott veszteséggel jár (/

2), miközben az kapcsolat olyan értelmű, hogy I

1 növelése esetén I

2 csökken. A vízellátási (víznyerési és vízelőkészítési költségek (I

3) ugyancsak kapcsolatban vannak az /j és /

2 költségekkel, de számításba lehet venni a halprodukció (/

4), a hajózási korlátozás (/

5), üdülési feltételek(/

6)stb.költségeit is. Látható, hogy a dunai műtárgyrendszer optimális üzemeltetési feltételeinek meghatározása igen összetett műszaki, vízminőségi, gazdasági megfontolásokat igénylő feladat, amely csak több éves célvizsgálatok alapján oldható meg. 5. Összefoglalás A tanulmány első részében arra hívjuk fel a figyelmet, hogy multidiszciplináris kérdésekben teljesen egyoldalú és a saját szakmai hitelességet is megkérdőjelező következtetésekre lehet jutni akkor, ha nem elemezzük kellő gondossággal az érintett társtudományokban közismert törvényszerűségeket. A tanulmány címében felvetett kérdésre végül is nem adható egyértelmű válasz, mivel — az élőhelyalkalmassági analízis vonatkozásában a kérdésfeltevés szintjén tartunk, azaz ismerjük a megfelelő szimulációs modell struktúráját [BME], de ökológus partnereink a működtetéshez szükséges adatokat nem tudják megadni; — a kapcsolódó vízkémiai (biológiai) folyami modellrendszer többféle változata ismert [VITUKI, BME], és megfelelő monitoring rendszer esetén működtethető üzemelési célokra is; — hidraulikai, energetikai modellrendszerünk alkalmas a vízhozammegosztás, szabályozás, energiatermelés gyakorlatilag szóba jöhető változatainakleírására (BME), — nem látunk viszont lehetőséget a költséghaszon elemzéshez szükséges közgazdasági adatok beszerzésére. Irodalom Bnncsi I.: A kiskörei tározó vízminőségi viszonyai. Vízügyi Közlemények. 1983. 4. sz. Binns, N. A. 1979. A Habitat Quality Index Procedures Manual. Wyoming Fish Oame Dep. Gheyenne, USA. Bohac, C. E.: Environrnental Issues and Mitigative Approaches. ASCE/EPRI Guides, 1989, Chattanooga, Tennessee. Válley Authority. Bovee, K. D., T. Coehnauer. 1977. Development and Evaluation of Weighted Criteria, Probabilitv-of-Use Curves for Instream Flow Assesments: Fisheries. Rep. FWS/OBS—77/63. U. S. Fish Wildl. Sérv., Coop. Instream Flow Serv. Grp., Ft. Collins, Colorado. Dinamic Benefits of Hydroelectric Power Stations. InternationalSymphosium, Boston, 1984. Environrnental Management of Multipurpose Reservoirs (IowaState University, 1979). Gore, J. A., R. D. Judy, Jr. 1981. Predictive models of benthie macroinvertebrate density for use in instream flow studies and regulated flow management. Can, J. Fish. Aquat. Sci. 38: 1363—1370. Green, A. M., Ananjeva, L. M., Utekhin, V. D.: Isszledovanyije geoszisztem v celjah monitoringa. Moszkva, 1981. A Guide to Stream Habitat Analysis (Fish and Wildlife Service, 1982) Hock B., László F.: A Duna vízminőségviszonyai. Vízügyi Közlemények, 1988.4. sz. Instream Flow Metliodologies. Electric Power Research Inst. E. A—4819. Lafayette, California 1986. Okszinjuk, 0. P., Sztolberg, F. V. 1986. Upravlenyije kacsesztvom vodi v kanalah. Naukova Dumka, Kiev. Sixteenth Congress on Large Dams. June, 1988. San Francisco. Szabó I. M.: A nagymarosi vízlépcső valószínűsített hatása a Duna mikrobiológiai-biokémiai dinamikájára és a folyami nyersvíz minőségére. Kézirat, Bp. 1990. V. Nagy /., Rátky I.: A környezetkímélő üzemmód hatása a BNV energiatermelésére. Kutatási jelentés. Kézirat. Bp. 1989. A kézirat beérkezett: 1990. május 10. Közlésre elfogadva: 1990. július 2. Problems in assessing the ecological imapcts of river canalization By Imre V. Nagy Abstract: These considerations were prompted by the article written by M. I. Szabó, who attributes the ecological detriments expected by him to the reduced flow velocity caused by impoundment. In the absence of adequate scientifie data neither the article reforred to, nor any other published in the literature is capable of identifyiKg the velocity ranges resulting in such detrimental effects. According to the conclusions arrived at by M. I. Szabó, alarming quality deterioration of Danube water is to be anticipated