Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Hírek

Hírek 117 3. Palacktöltő berendezések 4. Fürdővizek tisztítása 5. Fürdők és gyógyfürdők technológiájának kivitelezése 6. A vízkezeléssel kapcsolatos fürdőrekonstrukciós problémák 7. Fürdőgazdálkodás IV. BALNEOTECHNIKA 1. Balneotechnikai eszközök, fizikoterápiás berendezések 2. Gyógyiszapok 3. Terápiás medencék, kádak 4. Korrózióvédelem, anyagkiválasztás A négy szekció bármely témaköréhez kapcsolódóan vártuk jelentkezését 1991. január 31-ig Az előadók at, a poszterelőadókat kérjük, hogy jelentkezési lapjukhoz egy 10-soros rövid tematikát csatoljanak. A kiállítani szándékozókat kérjük, hogy várható helyigényüket szíveskedjenek jelezni. A Kongresszus az alábbi tanulmányutakat, rendezi: 1. szeptember 19-én délután Hajdúszoboszló és Debrecen fürdőinek és kapcsolódó létesítményeinek megtekintése 2. szeptember 20-án — egész napos Miskolctapolca-Tavasbarlang, Egri Gyógy- ós Strandfürdő, a Zsóri Fürdő megtekintése; a leghíresebb bortermelő vidékek bemutatása 3. szeptember 21—22. Kongresszus utáni tanulmányút Néhány dunántúli fürdőhely megtekintése (Hévíz, Sárvár, Bükfürdő, Zalakaros, Igal stb.) 4. Fakultatív program szeptember 19-én este Lovas program ós vacsora a Hortobányon 5. Hölgyprogram A Béke-szállóban a Kongresszus teljes időtartama alatt a fürdő ós a különböző gyógyászati lehetőségek a résztvevők rendelkezésére állnak. Az árakat, a részletes programot a 2. sz. értesítőben tesszük közzé. 1990. szeptember 18-én a központi és a Borsodi Területi Szervezet hidrogeológiai ós limnológiai szakosztályai közös rendezésben mutatták be a nyékládházi kavicsbánya tavakat. A tórendszer térfogata 40 millió m

3, vízfelülete 3,5 km

2. A I(II) vízminőség megóvása miatt szükséges a minimális közegészségügyi ellátás, ós a tervszerű rekultiváció. A területen áthaladó nemzet; közi forgalom (35. sz. közút) a nyári idényben nagy terhelést jelent a környezetre. A rendezvény résztvevői (40 fő) öt előadást hallgattak meg, majd uszállyal körbejárták a tórendszer egy részét. Szlabáczky Pál ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Budapest Váci út 69. 1139 Tárgy: Alkotmányjogi vizsgálat és intézkedés indítványozása Az „1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról" jelenleg is hatályos jogszabály. A III. fejezet 21. § értelmében állampolgár is indítványozhatja eljárás lefolytatását az I. fejezet 1. § b) ós d) pontjai tárgyában. Állampolgári jogomnál fogva kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az alább vázolt helyzetet kivizsgálni, az alkotmánysértést megállapítani ós annak megszüntetéséről intézkedni szíveskedjék. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1978. évi 17. számú törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. szeptember hó 16. napján aláírt Szerződós kihirdetéséről" című jogszabály a mai napig hatályos. Egy törvényerejű rendeletet alkotmányjogi szempontból nyilván csak annak hatályon kívül helyezése vagy országgyűlési törvénymódosítással való megváltoztatása ós nyilvános közzététele tehet semmissé. Ez a mai napig nem történt meg. Az 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendelet a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáért az Országos Vízügyi Hivatal elnökét jelölte ki felelősnek. „A Minisztertanács 22/1988. (IV. 8.) MT rendelete a környezetvédelmi ós vízgazdálkodási miniszter feladat* és hatásköréről" — ugyancsak jelenleg is hatályos jogszabály — a korábbi 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendeletet ebben a vonatkozásban megerősíti. A magyar alkotmányos jognak megfelelően a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a kormány nevében 1988. október 7-én tájékoztatta az országgyűlést a GNV beruházás pillanatnyi helyzetéről és további feladatairól. Az Országgyűlés ezt a beszámolót 317 igen, 19 ellenszavazattal és 31 tartózkodással jóváhagyólag tudomásul vette. A Magyar Közlönyben erre vonatkozóan nem jelent meg közlemény, de a határozatra későbbi intézkedések hivatkoznak. Az országgyűlés ugyanekkor egyhangúlag elfogadta egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását a munkálatok ellenőrzésére, amelynek vezetője dr. Berdár Béla, lett, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Állandó Bizottság elnöke. A törvényerejű rendelet, illetve a Minisztertanács rendeletének alacsonyabb szintű jogszabályokkal való megsértése a „Minisztertanács 1088/1988. (XI. 3.) MT határozata a Bős—Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottságról" című intézkedéssel kezdődött még Grósz Károly miniszterelnöksége idején. Ez ugyanis nemcsak a törvényerejű rendeletben kihirdetett megnevezést módosította, hanem a környezetvédelmi ós vízgazdálkodási miniszter hatás- ós jogkörét is csonkította. Itt egyébként külön ki kell emelni, hogy a Bizottság a határozat 2/d. pontjában rögzített kötelezettségének hivatalosan egyetlen egyszer sem tett eleget fennállása óta a mai napig, s ezt sem az előterjesztést tevő kormány, sem a határozatot hozó országgyűlés egyszer sem kérte számon. A „Minisztertanács 1109/1988. (XII. 15.) MT határozata" által kinevezett bizottsági tagokban az 1 122/ /1989. (X. 4.) ós az 1158/1989. (XII. 22.) MT határozatok személyi változásokat közöltek ugyan, de a Bizottság működésében ezek semmilyen változást nem okoztak. Itt közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy dr. Medgyesi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1989. május 3-án a Magyar—Csehszlovák Gazdasági ós Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökeként Bratislavában jegyzőkönyvileg rögzítette, hogy a GNV üzemeltetése miatt a Duna vízminősége nem romlik.