Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
2. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten
VERMES L. et al.: Homoktalajok liziméteres vizsgálata 107 coccusok miatt — a szűrletvizek egyes esetekben bekerülnek a bakteriológiailag kifogásolható értékek kategóriájába, de a III. minőségi osztály maximális értékeit — az összes baktériumszám kivételével, amit egyébként a jelen értékelésnél csak tájékoztató jelleggel vehetünk figyelembe — nem érik el, és egyszer sem található olyan eset, amikor minden vizsgált mutató a legrosszabb értékkel fordulna elő. 4. A talaj- és növényvizsgálatok eredményei, összefoglalás 4.1. Talajtani vizsgálatok eredményei A betöltésre kerülő talajok kiválasztásának szempontja a talajtípus, az Arany-féle kötöttségi szám és a termőréteg vastagsága volt. így 6 liziméterbe laza szerkezetű homok, 6 edénybe pedig kötöttebb szerkezetű, ún. löszös homoktalaj került. A liziméteredények beállítása után a talajt 10 cm-es rétegenként, pontosan lm 2 felületről kitermeltük az eredeti helyén, majd az edényekbe töltöttük az eredeti rétegezettség és tömörség szerint. Az ily módon elkészített talajszelvény szerkezetében, hézagtérfogatában létrejött ugyan kisebb változás, de a rétegezettség megközelíti az eredeti állapotot. A talajok betöltésekor az 12. táblázat A liziméterekbe betöltött talajok jellemzői Kecskemét, 1978 Megnevezés Homoktalaj Löszös talaj Arany-féle kötöttségi szám: leiszapolható rész aránya: 5 órás kapilláris vízemelés: elemi részecskék szemcseátmérője : fizikai féleség: pH (H 30): vízoldható összes só: szénsavas mész: szódatartaloni: kicserélhető kationok: kicserélhető Na +: kicserélhető Mg++: a talaj adszorpciós felülete humusztartalom: felvehető N: felvehető 1 J 2Ü 5: felvehető K.O: Cu: 2 Zn: Cd: Cr: Ni: Pb: Mn: 25 10 % alatt 145—400 min 92—98 %-ban 0,1 mm fölött durva homok 7,9—8,3 méréshatár alatt 4—6 % 0,05 % alatt 1,5—4,0 ineé/100 g az összes só 19 %-a alatt 4—40 % Ca + + ionnal telített 0,2—0,4 % 0,01—0,018 % 0,03—0,14 % 0,03—0,05 % 3,8—35,5 ppm 7,7—10,9 ppm 0,9—1,2 ppm 0,07—5,0 ppm 1,0—3,0 ppm 4,5—7,3 ppm 105—115 ppm 25—47 4—42 % 255—460 mm 0,3—1,7 mm homokos vályog 7,8—9,0 0,0—0,12 % 21—26 % 0,05 % alatt 16—21 meé/100 g 5 % alatt 10—24 % azS-érték 60—90 %-aCa++ ion 0,7—1,2 % 0,04—0,13 % 0,05—0,19 % 0,07—0,35 % 6,9—10,5 ppm 25,0—29,5 ppm 1.5—1,9 ppm 4,0—9,0 ppm 3,4—7,6 ppm 4.6—9,5 ppm 277—360 ppm egyes 10 cm-es rétegekből talajmintát vettünk talajvizsgálatok céljára. A liziméterek betöltésekor az eredeti homoktalaj genetikailag a váztalajok közül a futóhomok és jellegtelen homoktalajtípusba volt sorolható, a karbonátos altípusú és durva szemcséjű, humuszszegény futóhomok-változatnak felelt meg. A löszös talaj genetikailag a váztalajok közül a löszön kialakult humuszos homoktalajok típusát képviselte, azok karbonátos altípusú, közepes humuszrétegű, löszös homok változatához tartozott. A betöltött talajok főbb jellemzőit a 12. táblázat foglalja össze. A szennyvízöntözési kísérlet befejezésekor minden liziméter talajszelvényéből — ugyancsak 10 cm-ként — mintákat vettünk, és azokat azonos metodika szerint, ugyanazon paraméterekre vizsgáltuk, mint a betöltéskor. Ez lehetővé tette azt, hogy a hat éven át tartó szennyvízöntözés hatására bekövetkezett változásokat a vizsgálati módszerek különbözősége ne torzítsa. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a talajok fizikai jellemzőiben és szemcseösszetételében gyakorlatilag nem következett be változás. A vizsgált kémiai összetevők közül a szennyvízöntözés hatására bekövetkezett változások a következőkben foglalhatók össze: Vizsgált paraméterek Szennyvízzel öntözött talajok Csapvízzel öntözött kontrolltalajok pH: emelkedés kisebb mértékű sótartalom: kilúgozódás azonos mértékű összes N-tartalom: emelkedés kisebb mértékű felvehető P 2O s: emelkedés kisebb mértékű felvehető K„0: növekedés kisebb mértékű csökkenés a kicserélhető kationok közül a Na (S %-ban): növekedés kisebb mértékű a Mg (S %-ban): növekedés homoknál csökkenés a Mg (S %-ban): löszösnél azonos ánehézfémek közül Fe-tartalom: növekedés kisebb mértékű Ni-tartalom: növekedés azonos mértékű A bedolgozott és kitermelt talajok anion- és kationösszetételének változását mutatjuk be néhány példaként kiválasztott ábrán (9—16. ábra), az 1 m-es homokos ill. löszös, valamint a kontroll liziméterek esetén. Az anionok, kationok, a tápanyagok és a nehézfémek tekintetében a fentiek alapján egyaránt megállapítható, hogy a szennyvízzel és a vezetékes ivóvízzel végzett öntözés hatására hasonló, csaknem azonos tendenciák figyelhetők meg a liziméterek talajában, mindkét talajtípusnál. A változások nagyságrendje a szennyvízzel öntözött liziméterekben valamivel nagyobb, mint a tiszta vizesekben, de a 6 éves szennyvízöntözés a talajoknak sem fizikai, sem kémiai tulajdonságaira káros hatást nem gyakorolt.
