Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

2. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten

104 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten (II. rész.)* Vermes László, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103 Iilimó Erzsébet, Fekete Balázs, Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Budapest, Kvassay Jenő út 1.1095 Kivonat: Kecskemét környékére, valamint a Duna-Tisza-köze nagy részére jellemző futóhomok és löszös homok talajon, 1 ós 2 m mélységű talajszelvényeken liziméteres szennyvízöntözési kísérleteket végeztek 1978—84 között a szennyvíz talajra, talajvízre, növényekre gyakorolt hatásának vizsgálata ós a talaj tisztítókópességének meghatározása céljából. Az öntözéshez Kecskemét város mechanikailag tisztított szennyvizét ós kontrollként városi csapvizot használtak, egyformán 6 x 60 mm-es vízadaggal. A lizimóterek felülete 1 m

2 volt, talajukat füveshere keverékkel vetették be. A kísérlet eredményei azt mutatják, hogy a talaj 1 m-es rétegén átszivárgó víz minősége a vizsgált fizikai, kémiai és bakteriológiai paraméterek alapján nem rosszabb, mint azonos adagú tiszta vizes öntözés esetén. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a talajok tisztítókópessóge jelentős cs ez kihasználható olyan esetben is, amikor egyúttal a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítására kerül sor. A tanulmány 4 egymást követő részben mutatja be a vizsgálatok legfontosabb eredményeit. Kulcsszavak: homoktalajok tisztítókópessóge, szennyvíztisztítás talajban, szennyvízöntözés, szennyvízhasznosítás, liziméteres kísérlet 3. A bakteriológiai vizsgálatok eredményei 1979 áprilisától 1984 októberéig összesen 602 vízminta bakteriológiai vizsgálatára került sor, ebből 36 db volt szennyvíz-, 21 db csapvíz-, 10 db csapadékvíz- és 535 db szűrt víz minta. A lizimétereken átszivárgó, a mintavételezést megelőző 24 óra alatt keletkező, friss szűrletvizeket ellenőrzötten steril körülmények között, steril literes üvegedényekbe fogták föl, majd megfelelően hűtött állapotban szállították a laboratóriumba, ahol a minták feldolgozása minden esetben még a tárgyi napon megkezdődött. Valamennyi mintából az összcsíraszám (20 és 37 °C-on), a Coli-szám és a fekál Coliszám, a fekál Streptococcus-szám, a Clostridium-szám és a humán potogén baktériumok meghatározását végezték el, a metodikai részben hivatkozott vizsgálati módszerekkel, az ugyancsak ott említett Köjál-laboratóriumokban. 3.1. Az öntözővizek vizsgálati eredményei A 36 szennyvízminta bakteriológiai vizsgálata alapján kapott jellemző értékeket — az előfordtló minimum és maximum értékekkel együtt — a 9. táblázatban láthatjuk. Az itt szereplő médián értékek a kapott számok nagyságrendi sorrendbe állításával nyert középső értékek, amelyek — a vizsgálatokat végző bakteriológusok szerint — a szennyezettségi állapot jellemzésére alkalmasabbak az egyszerű számtani középnél. A táblázatban szereplő megkérdőjelezett minimum értékeket * (Folytatás az 1990. évi 5. számból.) 1979-ben mérték. Ezek helyessége — városi szennyvízről lévén szó — kétséges, de a szennyvízről az egyéb adatok alapján nyert összképet ezek az adatok nem befolyásolják. 9. táblázat A liziinétorek öntözésére használt szennyvizek bakteriológiai vizsgálatának eredményei (Kecskemét, 1979—1984) Minimum Medián Maximum 20 °C-on növő baktériumok száma/l ml. 37 °C-on növő baktériumok száma/l ml Coliform szám/l ml Fekál coliform-sz&m/l ml Fekális streptococeus/1 ml. Clostridium/40 ml. 1.6X10

5 1.1X10

7 3.0X10

8 2,2X10" 1,7(?) 0,0(?) 1,2X10 2,0X10 1.4X10

6 5.4X10

1 1.2X10

3 5,4X 10

2 3.3X10

2 9,0X10' 9,2X10

5 2,2X10" 3,0X 10

4 8.0X10

3 A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a liziméterek öntözésére használt kecskeméti szennyvíz 20 °C-on mórt csíraszám értékei a 10

5—10

8 nagyságrend között változtak, a 37 C°-on mért baktériumszám értékei 10*—10

7 nagyságrend között, a Coli-szám értékei pedig 1,7 és 9,2 -10

5 között. A fekál Streptococcusok számának minimális értéke 12, maximális értéke 3,0 -10

4 volt, mely utóbbi a kommunális szennyvizek esetében nem jelent kiugró értéket. A Clostridium-szám értékei 20 és 0,8 • 10

3között fordultak elő. A vizsgált 36 szennyvízmintából mindössze 3 esetben