Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Sárváry István–Csepregi András–Izápy Gábor: Javaslat a Hévízi-tó hozamának növelését szolgáló vonalmenti karsztvíz visszatáplálás megvalósítására

94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM Javaslat a Hévízi-tó hozamának növelését szolgáló vonal menti karsztvíz-visszatáplálás megvalósítására Sárváry István—Csepregi András—Izápy Gábor Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) 1095 Budapest, Kvassay J. út 1. Kivonat: A Hévízi-tó jelenlegi 300 liter/s körüli hozamában lényeges javulást a 20 éve tartó csapadékhiány megszűnéséből eredő beszivárgásnövekedós, a nyírádi bánya leállítása, a tó körüli vízkivételek lényeges csökkentése ós — Keszthelyi-hg.-beli — vízvisszatápláló mű kiépítése eredményezhet. Ez utóbbi javaslat megvalósulásával meggyorsul a tavat tápláló beszivárgási területek eredeti nyomásállapotának regenerálódása, így a tó hozamának növekedése. A kiépítendő távvezeték a Keszthelyi-hg. környékének ivóvízellátási gondjait is lényegesen enyhítené. A számítógépes modellvizsgálat alapján a 10 m

3/min hozamú visszatáplálás az üzembe helyezést követő 2. évben már 50 liter/s hozamnövekedést idéz elő a Hévízi-tó vízhozamában. Előzetes költségbecslés alapján a visszatápláló rendszert alkotó nyelőkutak, nyomócsövek ós szivattyúállomás kiépítése mintegy 500 millió forintba kerül. Kulcsszavak: Hévízi-tó, karsztvíz-visszatáplálás 1. Bevezetés 1988. év folyamán a Hévízi-tó hozama tartósan 300 liter/s alá süllyedt. Az érintett ágazatok között egyeztetett szakértői vélemények alapján ezt a hozamot már a kívánatosnál kisebbnek tartják. A tó hozamát háromféle módon lehetne mesterségesen növelni: (1) a nyirádi bauxitbánya vízemelésének leállításával-, (2) a tó körüli vízkivételek leállításával, vagy csökkentésével-, ül. (3) vonalmenti visszatáplálás megvalósításával a bánya és Hévíz között, a Keszthelyi-hegység gerincvonalán. Ezeknek a beavatkozásoknak a hatékonysága és a reakcióideje nem egyforma. A következőkbe vázlatosan érintjük az (1) és (2) változat kapcsán felmerülő problémákat, a (3) megoldást, vagyis a vonal menti visszatáplálás megvalósításának lehetőségét pedig részletesebben tárgyaljuk. Ad (1) A nyirádi bauxitbánya azonnali fleállításának néhány éven keresztül nem lenne számottevő hatása, mint azt a korábbi modell-vizsgálatok már kimutatták. Először ugyanis a depresszió mélypontja töltődik fel, majd a feltöltődésnek át kell haladnia az uzsai völgyön. Innen azonban a feltöltő vízhozam jelentős része D—DK felé, Lesenceistvánd és Tapolca irányába is eltávozhat, tehát továbbra sem „támasztja meg" a Keszthelyi-hegységet. További járulékos hátrányok: — gyors bányabezárás esetén a DRW ivóvíz-bázisai elszennyeződhetnek, — a bánya idő előtti bezárása komoly anyagi veszteséget okozhat. Ad (2) Ha a tó körüli vízkivételeket csökkentjük csaknem azonnal növekedne a tó hozama a leállított hozamok 60—70%-ával, a fennmaradó 30—40% pedig csak néhány hónap elteltével, aszimptotikusan jelentkezne a tó hozamában. Hangsúlyozni kell, hogy a tó körüli vízkivételek létezését nem lehet azonos értékűnek tekinteni a tó létezésével, mert ha a Tóforrás elapadna, Hévíz vonzereje is megszűnne. A tó körüli vízkivételeket csökkenő érték szerint tovább osztályozhatjuk: — gyógyászati célokat szolgáló vízhasználat, — nem gyógycélokat szolgáló üdülők vízhasználata, — ivóvízellátást szolgáló vízhasználatok. A tó körüli vízkivételek hozama csak kismértékben növekedett az elmúlt években, de ennél sokkal fontosabb az a tény, hogy az üzemi szinteket fokozatosan lejjebb szállították. Ezzel a karsztvízfelszín gradiense, amely a tó-forrást működteti, a tó közvetlen közelében is lecsökkent. Az elmondottak ellenére úgy gondoljuk, hogy a tó körüli vízkivételeket csak akkor kell leállítani, ha a tóforrás vízforgalmát komoly veszély fenyegetné, de mindenképpen indokolt a vízhasználat — helyi termál- és ivóvíz felhasználás — ésszerű önkorlátozása. Ad (3) Mivel a nyirádi bauxitbánya azonnali leállítása nem lehetséges, 1993-ra tervezett leállítása után pedig — a modellvizsgálat szerint —még évekig nem növekedne számottevően a tó vízhozama, megfontolandónak tartjuk a Hévízi-tó elszigetelését a nyirádi bánya hatásától a vonal menti visszatáplálás megvalósításával. A Hévízi-tó utánpótlódását részben a Sümegkörnyéki karszt biztosította. 1969 körül a nyirádi bánya depressziója elérte az uzsai völgyet, ettől