Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Singer Dénes–Ivicsics Lajos: Bondgráf módszerek alkalmazása a hidrológiában. II. a Duna Pozsony–Budapest közötti szakaszának bondgráf modellje

SINQER D.-rlVICSICS L.: Bondgráf módszerek alkalmazása 7 §§ o Nt'^cí o 00 . °So ® • • • ooó NOO o" o * * XX XX * • * o % Í-" ••• • • t ©0 • V * • SSo o • °o ** • oicrjcsj 0 o o X ^ o < •o SRg o * ° * \ <•0 cÖ<£) o o 0 •>€ ** * o o o 0 O 5 So 'XXXXXX o _ O . o • • • • t • • 24 48 72 96 120 144 168 192 h 6. ábra. 1 árhullám Pozsonynál, 2 vízszintemelkedés Rajkánál, 3 vízszintemelkedés Komáromnál — Adatleíró utasítások, melyekkel a konstansok, pa­raméterek, kezdeti feltételek ós más adatjellemzők adhatók meg. Ide tartozik a differenciálegyenletek integrálásánál használandó, integrációs módszer azonosítójának megadása, továbbá, hogy az integ­rációs lépésközt automatikusan válassza-e a program vagy sem. A CSMP III program általunk használt, IBM 303l-es gépen futó változatánál 10 integráció módszer közül lehet választani. Az alábbi leírt ne­merikus vizsgálatoknál a 4. rendű Runge-Kutta módszert használtuk, automatikus lépésköz váltás­sal. — Végrehajtási ós output-formátum leíró utasítások. QAt)=Q u(t)-Q v(t) —(1/C)INTGRL(< 0, Q x) (8a) Q v(t)=0[(h y(t)-h x(t)] ahol Q u és Q„ a be-, illetve a kimenő vízhozam, h v a részszakasz vízállása, h z víznyomás a részszakasz kimenetén. C és G a részszakasz kapacitása, illetve konduktivitása. Az INTEGRL(< 0, Q x) a Q x függvény (t a—t) intervallumban történő integrá­lását jelenti. A 8a kifejezés egy C, Q u, h z, t 0) (9) makrofüggvény definíciójának tekinthető. A (9) makrofüggvény segítségével a Duna Pozsony—Budapest szakaszának dinamikus egyen­letei a következőképpen írhatók; lásd a 2. ábrát. Qui — SFD—S FE—S F M Qu l vh v n = VmTiGJn^ln^hy^to) VmTiGJn.CJnü^h J/21>'o) Qy 21,^1/21 = UNlT(G 2ln,C 2ln,Q u ln,h U2 2,t 0) Qy 2n,hy 2n Qu 3 = Qy 2n + SF R (10) Qv 3v hm = VmT(G 3ln,C 3ln,Q» 2,hy 3 vt 0) Qy 3 — Ql/tn + Qyvn Qv 3v hm = UNlT(G 3ln,C 3ln,Qv 3,hy 3 2,to) Q V32,hy 3 2 = \]^YT{G 3!n,C 3jn,Qy 3 Vhy 3 3,t 3) Qv 3n,hy 3n = UNlT(G 3ln,C 3ln,Qy 3(n-i),h yi 0,t 0) A modellben szereplő Q és h vízhozam és vízállás indexeinek jelentése a következő: — az első index u, illetve y, aszerint, hogy be-, illetve kimenő változóról van szó, — a második index a szakasz kezdőpontjának az 1. táblázatban szereplő sorszáma. Amennyiben a kérdéses pontban nincs elágazás, az index egyúttal a szakasz sorszámát is jelenti. Elága­zás esetén a kiágazó szakaszok sorszáma a kezdőpont sorszámán kívül egy betűkódot is kap, így a Nagymarosnál szétágazó két Dunaág a váci és a szentendrei azonosítói a 7-es mellett egy V, illetve S betűt tartalmaznak; — a harmadik index, a részszakasz azonosítója, 1-től n-ig terjedő sorszám, ahol n a szakasz részszakaszainak száma. A részszakaszok szá­mának megválasztása egyrészt a pontossági igényektől, másrészt az elérendő számítási sebességtől függ. A két követelmény egyébként egymással ellentétben van. Az n-ek megválasz­tásának leglényegesebb korlátozó tényezője a szimulációs rendszer szoftverébe beépített in­tegrátorok száma. (Az IBM CSMP III. esetében az integrátorok száma 300). A Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszá­nak dinamikus viszonyait modellező program, a DNA2 felépítése olyan, hogy amennyiben meg­szerkesztésre kerülnének a folyó ausztriai szaka­szait, illetve a Duna Budapest utáni szakaszait modellező programok, ezek a DNA2-höz kap­csolhatók lehetnének.

Next

/
Thumbnails
Contents