Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Refuznyiki - A Vásárhelyi Pál Társaság felhívása - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer energetikai kérdései és a döntés felelőssége - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hatása a Duna vízminőségére - Vigyázat, vízlépcső!

REFUZNYIKI 61 számos a későbbiekben megoldandó ós finanszírozandó műszaki ós társadalmi problémával súlyosbítva. Másként fogalmazva: a felső-dunai létesítmények megépítése ós üzemeltetése csak a csehszlovák energetikai rendszert szolgálná, számunkra a haszon elmarad, viszont az üzemeltetési gondok ós ökológiai kockázatok a magyar gazdaságot is terhelik. Tévesnek tartjuk a beruházás gazdaságtalanságára vonatkozó, kizárólag energetikai alapon készített számítást, amely az árvízvédelmi és a hajózási biztonság növekedését nem veszi figyelembe. Nyugat-Európa és Észak Amerika nagy folyóin épült vízerőművek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják a gazdaságos üzem lehetőségét a környezeti elvárások fenntartása mellett is. Kiemelésre méltó az a tény, hogy a nemzetközi gyakorlatban a vízerőművek 50—100 évig üzemelnek szemben a hőerőművek 20—25 éves élettartamával. Ennek igazát a hazai vízerőművek is messzemenően bizonyítják. A gazdaságosság kérdésének vizsgálatánál nem hagyható f igyelmen kívül, hogy a vízerőműveknek nincs tüzelőanyagigénye. A nagymarosi vízlépcső elhagyása miatt szükségessé váló gázturbinás kombinált ciklusú erőművek földgázból és gázolajból évenként mintegy 215 ezer tonna kőolajegyenórtékű többletet igényelnek. A fűtőanyagtöbblet, még a legkedvezőbb felhasználósa mellett is évenként 1,5—2 milliárd Ft többletkiadással terheli külkereskedelmünk devizamérlegét. 5. Következtetéseink és javaslatunk Az Országgyűlés ós a Nemzet elé terjesztendő döntési javaslatot — a Csehszlovák Kormánynak 1989. július 20.-án átadott javaslattal összhagban — a következő alternatívák vizsgálata alapján kellett kiválasztani: 1. változat — A rendszer továbbépítésének ós üzembe helyezésének 3—5 éves halasztása (ezt végül további három alváltozatban vizsgálták), 2. változat — A rendszer továbbépítésének és üzembe helyezésének 1 éves halasztása, 3. változat — A bősi vízlépcső ós kapcsolódó létesítményeinek 1 éves halasztása, a nagymarosi vízlépcső végleges elhagyása, 4. változat — A teljes rendszer építésének haladéktalan folytatása. A kialakult helyzetben a Kormány beszűkült mozgásterét, továbbá az érvényes szerződésekben foglalt magyar felelősséget figyelembe véve az 1. és 4. változatokat ma nem tartjuk reális tárgyalási alapnak. A 3. változattal kapcsolatos súlyos fenntartásainkat a 3. ós 4. pontokban megfogalmaztuk, végrehajtását ésszerűtlennek, műszaki-gazdasági szempontból elfogadhatatlannak tartjuk. Tárgyalási alapnak és mérsékelt, elfogadható kompromisszumnak a Kormány korábbi javaslatai között is szereplő 2. változatot tartjuk. Az 1 éves halasztás meghosszabbítja a végleges üzemrend kialakítására rendelkezésre álló kutatási és tárgyalási időszakot, alkalmat ad a csehszlovák és osztrák szerződéseink vonatkozásában partnereink számára is elfogadható egyezmények kötésére, továbbá megőrzi hazánk nemzetközi tekintélyét és szerződéses megbízhatóságát. A 2. sz. változat végrehajtására következetesen megvalósított, szigorúan ellenőrzött programot javaslunk, az alábbiak szerint: a) Üzetnrend kialakítása — Az 1986-ban az MTA egyetértésével kidolgozott ós a Tudománypolitikai Bizottság által jóváhagyott, folyamatban lévő kutatási program kiegészítésére pályázati rendszerben értékelhető, kiegészítő kutatási programot kell készíteni ós végrehajtani, az optimális, környezetbarát üzemrend kialakítása érdekében. — Az ökológiai feltételek meghatározására a területi megfigyelő (monitoring) rendszer kiegészítése érdekében a hasonló típusú, folyami vízerőhasznosításban tapasztalattal, referenciákkal rendelkező nemzetközileg elismert szakértőket vagy szervezeteket kell bevonni. — Kísérleti üzemrendnek kell tekinteni az 1990—1994es építési időszakot, továbbá az ezt követő öt naptári évet, amikor a rendszer már teljes kiépítettséggel működik. Az üzemrend véglegesítésére, annak időben változó, rugalmas beállítására az ezen időszak alatt szerzett üzemi és ökológiai tapasztalatok és hatások kiértékelése alapján kerülhet sor. b) Nemzetközi megállapodások A csehszlovák féllel tárgyalásokat kell kezdeményezni és szerződéses egyezményre kell jutni az. alábbi kérdésekben: — a közösen egyeztetett, végrehajtott ós ellenőrzött kutatási program eredményeinek figyelembevétele, beépítése a végleges üzemrend kialakításánál, — az üzemeltetés során az ökológiai feltételek elsőbbségének elfogadása (vízpótló rendszerbe, a Mosoni- és Szigetközi-Dunába bocsájtandó, szezonálisan változó vízmennyiségek kérdése), — közös, kölcsönösen ellenőrzött monitoring rendszer kiépítése, — a szennyvíztisztító programok végrehajtása a szennyező források teljes körű feltárása alapján, az információk cseréje és nyilvános értékelése, a végrehajtás ellenőrzése, — a Duna vízminőségének ellenőrzéséről, megőrzéséről és javításának feltételeiről szóló egyezmény megkötése. 0. összefoglalás Miután: — az elmúlt egy év során olyan új körülmény, adat, szakvélemény nem merült fel, ill. nem készült, amely az „ökológiai szükséghelyzet" elméletét alátámasztotta volna, — egyértelműen bebizonyosodott, hogy az építkezés jelenlegi állapotában a nagymarosi munkálatok felhagyása a költségvetés számára semmilyen előnyt nem jelent, — az energiaellátási függőségünk csökkentése érdekében nem bagatellizálható el a teljes rendszer által nyújtott olcsó, folytonosan megújuló energia. Kiváltása bármilyen más erőmű-típussal csak devizaigényes fűtőanyagimporttal ós környezetkímélő beruházásokkal kompenzálható, — ezen energiaellátási változatok minden részletére vonatkozóan hosszú távú gazdasági számítások nem készültek, — a hajóút folyamatos ós tartós biztosítása a magyarországi Duna-szakaszon csak lépcsőzéssel, történhet, s ez nemzetközi kötelezettségünk, — az Ausztriával és Csehszlovákiával fennálló szerződéseink fenntartása ós teljesítése szolgálja nemzeti érdekeinket álláspontunk az alábbi: A beruházás mai készültségi állapotában csak annak teljes befejezése tekinthető ésszerű alternatívának. A beruházás hosszú-távú gazdaságossága egyértelműen bizonyítható. Az ország határain belül termelt — importhelyettesítő — energia pedig nem gazdaságossági, hanem stratégiai kórdós. Az ellenzők által folyamatosan megújított — újabb ós újabb bizonyítási kötelezettség nélküli állításokra alapozott — támadások jogos vagy jogtalan volta csak a teljes rendszer üzembe helyezése után lenne bizonyítható. S ha mégis a befejezést támogató szakmai köröknek lenne igaza? Akkor az Országgyűlés elé terjesztett döntési javaslat tanácsadóinak kell majd vállalniok a felelősséget, mint ahogy a Vásárhelyi Pál Társaság a rendszer teljes megvalósításával kapcsolatos szakmai felelősséget magáénak tudja ós vállalja.