Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
1. szám - Ganyecz Gáborné Farkas Andrea: ANEMET- és BIOMET-rendszerek alkalmazása a hulladékvizek és hulladékok metángázzá alakításában. I. rész: Az ANAMET rendszer
44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM Nagyüzemi ANAMET-beruliázások 1984-ben 1. táblázat Szennyvíz Üzemek száma Üzemek mérete t KOI/nap Belépő anyagáram kg/m 3 Csökkenés % Próbaüzemi kísérlet KOI BOI 5 KOI BOI s Répacukor n+i* 15—55 4-20 3-12 95—99 99 + Gyümölcslepárlás 2 2—3 25-40 15-2ö 90 97 — Burgonyafeldolgozás í 4 3-5 2-4 80 90 b — B nrgony alepárlás i 3 3-6 2-5 90 99 — Bú zakeményítő gyártás í 15 13-20 8-12 75 90 + Keverékkeményítő gyártás i 8 3-15 2— -8 90 95'' — Zsírkiolvasztás í 3 3-10 2-7 90 95 h — Melaszból készült élesztő í 10 10-15 6-12 85 99 + Nyers papírpép í 150 30-35 10-12 75 95 + Keverék papírpép i 30 2-4 1 — -2 60 70b + Rzulfitbepárló kondenzátum 0 + l a 125 10-15 3-o 55 95" + Pektingyártás i 20 6-13 80b — — a Bal oldali oszlop már működő, jobb oldali építés alatt. b Csak anaerob c Próbaüzemi kísérlet eredménye A legtöbb élelmiszer- és fermentációs-ipari szennyvíz esetében 98—99%-os BOI s csökkenés biztosan elérhető. Egyes inhibitor anyagokat tartalmazó szennyvizek esetében azonban az össz BOI s csökkenés valamivel alacsonyabb, de valamennyi eddig megvizsgált szennyvíznél meghaladta a 90%-ot. 2.2. Nagyüzemi és félüzemi ANAMET rendszerek Az 1. táblázat az 1984 közepe ntán elkészült beruházásokat foglalja össze. Mint a táblázatból látható, számos különböző területen alkalmazták már a gyakorlatban ezt a rendszert. Az üzemek többsége teljesíteni tudta a tervezett kapacitást, egyes esetekben túl is szárnyalta azt. Néhány esetben azonban problémák léptek fel. Így pl. a búza, illetve keverék keményítő gyárak szennyvizének kezelésekor az anaerob iszap iilepedési jellemzői a becsült értéknél jóval rosszabbak voltak. Emiatt a tényleges kapacitás a tervezett alatt maradt. Különösen a búzakeményítő gyártásból származó szennyvizek esetében tapasztaltak igen gyenge iszapminőséget. A probléma oka az volt, hogy a tervezést nem elég körültekintően végezték. Alapos tervezés után legtöbb esetben megfelelőek az üzemi eredmények. A pektintermelésből származó szennyvíz esetében pl. az AC Biotechnics a vállalat kérésére módosította a hagyományos technológiát. A baj okozója a vízben levő 3—5 kg/m 3 NO _ 3-ion volt. A NO _ 3-ion, mint elektrondonor erősen gátló hatású a folyamatra, mert rontotta az anaerob körülményeket, így nagy tömegű iszap keletkezett, ami nem tudott kirothadni. Előzetes denitrifikálás bevezetésével ez a probléma megoldódott. A répacukor feldolgozó üzemek szennyvizeinek kezelésére vonatkozó eredményeket a 2. táblázatban mutatjuk be. A táblázat három cukoripari szezon eredményeinek átlagát közli az Euskirelieni (NSZK cukorgyár esetében. A legutóbbi szezonban a tervezett hozamot több, mint 100%-kal lépte túl az üzem. Az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tettek az ANAMET-rendszer alkalmazhatóságának igazolására a cellulóz és papíriparban. Számos próbaüzemi kísérletet hajtottak végre, és egyre jobb eredményeket értek el (F röstell, 1981; Fröstell, 2. táblázat Az euskirelieni (NSZK) répacukor feldolgozó üzemben működő ANAMET-telep átlagos eredményei Paraméter Mértékegység Szezon 1 2 3 Belépő áram KOI kg/m 3 6,77 7,8 7,72 BOI 5kg/m 3 0,34 3,9 4,94 Az anaerob szakaszból kilépő áram KOI kg/m 3 1,42 0,61 0,26 BOI, kg/m 3 1,03 0,18 0,052 Tisztított kilépő áram KOI kg/m 3 0,23 0,22 0,066 BOI 5 kg/m 3 0,12 0,021 0,017 Anaerob csökkenés KOI % 79,0 92,2 96,7 BOI 5 % 83,7 97,2 99,2 Összes csökkenés KOI % 96,6 97,2 99,2 B01 6 % 98,1 99,5 99,7
