Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Petz Rudolf–Scheuer Gyula–Szentirmai Lászlóné–Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Görögországban

40 3. ábra. Argoliszi-öböl környékének helyszínrajza a fel­keresett karsztforrások és édesvízi mészkőelöfordulások feltüntetésével 1. Kiveri-I tengerben fakadó karsztforrás, 2. Kefalari-i karsztforrás, 3. Nemea környéki édesvízi mészkövek. kizárása érdekében a forrásfeltölést vízzáró szád­fallal vették körül (5. kép). Érdekes ós szép lát­ványt nyújt a betonfalon kívüli mélykék tengervíz és azon belül a zöldes karsztvíz. Argosz várostól délre Kefalari községnél isme­retes a szárazföldön fakadó karsztforrások egyik legnagyobbika (6. kép), amelynél a feltörés helyét betonmedencóvel vették körül. Ottlétünk alkal­5. kép. Görögország egyik legnagyobb tengerben fakadó karsztforrásának foglalása, a foglalási és vízkivételi műtárgyakkal Kiverinél mával a fokozott víztermelés hatására teljesen leszívták a medencéből a vizet. így megfigyelhető volt, hogy a víz részben a medence aljáról, részben pedig közvetlenül karsztos járatokból tör a fel­színre. 6. kép. A nevezetes Kefalari-i karsztforrás Kefalari ismert nagy tömeget vonzó búcsújáró hely is. A forrás felett kb. 10—15 m-rel hatalmas forrásbarlang van a mészkőben, amelyben a Gellért-hegyi sziklatemplomhoz hasonlóan kápol­nát alakítottak ki. A barlangban egy repedésből szivárgó vizet gyógyító víznek tartják. 2.9. Argosz környéke nagyon gazdag műemlé­kekben. Tirinsz és Mükéné romjainak megtekintése után felkerestük az ókori Nemeál. amely az emlí­tettek után a környék legismertebb műemléki területe. Különösen a Zeusz-templom emelhető ki. A város fő építésköve az édesvízi mészkő. A Zeusz-templom 10 m magas hatalmas oszlopait is ebből készítették. A ledőlt oszlopok édesvízi mészkő „korongjai", amelyek 70—80 cm vastagok és kb. 1,5 m átmérőjűek, impozáns látványt nyújtanak. Nemea környékén nagy területeken fordul elő édesvízi mészkő. Ma is kisebb kőbányák­ban fejtik építőkőként. A mészkő kifejlődése a megfigyelések szerint nagyon hasonlít a Gerecse hegységi idősebb mészkövekhez. A mészkőben oldási üregeket, forrásjáratokat lehetett kimutat­ni. amelyek ma már vörös agyaggal kitöltődtek. 2.10. Kréta szigete is karsztos jelenségekben gazdag, mivel fő tömegét mészkő alkotja. Leghí­resebb az Ida hegye, még nyáron is hófoltos kopár csúcsával. Kréta karsztvízföldtanilag azért érde­kes, mert a különböző karsztos régiók- a tenger­parti mediterrán klímától egészen a magas hegy­ségéig néhány km-ren belül egymás felett megta­lálhatók, érdekes és változatos karsztos forma­kinccsel. A karsztforrások lerakódásait építőkő­ként Iraklion városában is megtaláljuk, de elvétve a Knosszoszi-palotában is megfigyelhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents