Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
6. szám - Refuznyiki - Nyugat-európai Ipari és Kereskedelmi Kamarák Rajna-, Rhone- és Duna-melléki Szövetségének levele - A tudomány laple alatt – vagy fölött - „A Minisztertanács Beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett vizsgálatok…” c. előterjesztés Határozata
Refuznylki 383 ehhez bizonyos alapdolgokat el kell magyarázni, meg kell érteni." Az MNK ós a CSSZSZK Tudományos Akadémia szakértő bizottságainak 1989. július 17—19-én Budapesten tartott megbeszélésén közös állásfoglalásként rögzítették: ,,A tárgyalás során arra a megállapításra jutottak a résztvevők, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — a felsorolt vizsgálatokra mindenek előtt a létesítmények gazdaságos méretezése szempontjából van szükség. A fentiek figyelembevétele mellett a geológiai szeizmológiai adottságok nem jelentenek végleges akadályt a mérnöki megvalósítás útjában, figyelembe vételük azonban szükséges." A teljességhez tartozik, hogy a Mérnökszeizmológusok Európai Szövetsége keretében az MTA Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, dr. Dulácska Endre és a titkára, dr. Hunyadi Ferenc — egyik sem a vízügyi szolgálat dolgozója — ellenőrizték a főműveket földrengósállóság szempontjából a KVM megbízása alapján. Ügy vélem, hogy a szakmai részletkérdések ismertetésénél szempontunkból persze többet mondanak a közölt idézetek, minősítve egyúttal az „Összefoglaló" megfogalmazásnak célzatosságát is. Gazdaságosság-megtérülés Elkerülhetetlen volt, hogy már az eddigiekben is utaljak konkrét gazdasági kérdésekre is. Csupán a kapitalista gondolkodásmód egyetlen kiragadott példáját kívánom említeni. Amikor 1937-ben az USA központi kormányzati beruházásként elkészült a Hoover Dam (régi nevén Boulder Gate) a Coloradó folyón, az elektromos energiában való megtérülését 50 évben szabták meg. Lejáratával, 1987-ben az üzemeltetést más szerveknek adták át. A völgyzáró gát révén kialakult Mead-tó pedig közkedvelt üdülőterület, amelyet az USA Nemzeti Park Szolgálata üzemeltet. Ennyit erről összehasonlításként. Ugyancsak hivatkoztam már a ,,Munkaközi anyag"ra. Ebben a felsorolt szervek szakértői csoportja a kormánybiztos által meghatározott 6 változat összehasonlítható elemzését végezte el, meghatározott tematika szerint. Az 58 oldalas anyag (számítógépes grafikonokkal ós táblázatokkal kiegészítve) csak a végeredmények kiemelését teszi lehetővé. A vizsgált változatok: I/a. A bősi és a nagymarosi vízlépcsők építése 1993 májusában folytatódik. I/b. A bősi és a nagymarosi vízlépcsők építése egyaránt 1992 végén végleges leállításra kerül. I/c. A bősi vízlépcső építése 1993. májusában folytatódik, a nagymarosi vízlépcső építése elmarad. II. A bősi és a nagymarosi vízlépcsők építése 1990 májusában folytatódik. III. A bősi vízlépcső építése folytatódik, a nagymarosi vízlépcső nem épül meg. IV. A bősi és a nagymarosi vízlépcsők építését változatlanul folytatni kell. Látható, hogy az államközi szerződéssel rögzített Közös Egyezményes Tervnek (természetesen a felfüggesztésből eredő határidő csúszásokkal) az I/a., a II. és a IV. sz. változatok felelnek meg. Az I/c, és a III. változat Nagymaros és a duzzasztás elhagyásával a rendszert alapvetően megbontja, míg az I/b változat a készültségi fokot figyelmen kívül hagyva a teljes leállítást célozza meg. A villamosenergia termelés, a vízgazdálkodás (árvízvédelem, folyamszabályozás, vízpótló rendszerek, talajvízszabályozás, felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyisége és minősége), a hajózás, a területfejlesztés és felhasználás (utak, vasutak, közművek, térségi melioráció, kisajátított területek hasznosítása, rekultiváció, építési tilalmak, rendezési tervek), a környezeti hatások-ökológia-szeizmikus kérdések — szennyvíztisztító telepek, a tulajdonviszonyok, a gazdaságossági viszonyok, a szerződéses helyzet (államközi, külkereskedelmi, belföldi), a szervezés-tervezés-kutatás-monitoring kérdésekkel kapcsolatos vállalkozási konstrukció, a Magyar—Csehszlovák Határvízi Bizottság és a Dunabizottság vonatkozásában változatlanul elvégzett összehasonlító elemzésének nyilván még a végkövetkeztetései sem ismertethetők, csupán a 2015-ig számított nettó eredmény alakulását közlöm Mrd Ft-ban: Szerződésmódosítással kapcsolatos költségeket is figyelembe véve, a nettó eredmény alakulása: milliárd Ft-ban 2015-ig I/a. I/b. I/c. II. III. IV. folyó ár —29,9 —622,3 —225,2 —104,7 —181,4 + 100,8 változatlan 1988-as Ar —69,5 —235,6 —110,7 — 9,0 — 99,0 — 10,5 Diszkontált —4% —67,6 —168,1 — 87,3 — 22,2 — 81,0 — 23,3 —7% —63,0 —130,5 — 74,5 — 26,0 — 70,9 — 26,9 12 % —54,4 — 94,0 — 58,8 — 27,8 — 58,2 — 28,4 Következtetések: A rendkívül hozzávetőleges, részleteiben sehol ki nem fejtett, s így tudományos-szakmai érvelésnek alig tekinthető írásomban megkíséreltem egy komplex szakmai beruházás sorsát politikai töltésű és célzatú, szakszerűnek ós bizonyítottnak semmilyen szempontból nem minősíthető, de napilapban leközölt összeállítás cáfolatát adni. Jórészt csupán arra törekedhettem, hogy az alapvető szakmai ismereteket is nélkülöző „Összefoglaló"-val kapcsolatos nyilvánvaló csúsztatásokra rámutassak. A reflexiók nélkül hagyott megállapításaival szemben nyilván ugyanilyen kételyek merülnek fel az olvasóban. Éppen ezért végszóként mégiscsak kénytelen vagyok átcsúszni magam is a politika területére, s átvenni az említett, de le nem közölt (napilapnak szánt) írásom záró gondolatát. 1989 októberében jelent meg dr. Popper Péter cikke az Élet és Tudományban „Kis-Auschwitz" címen. Bár ő az antiszemitizmusról ír, néhány analógia, néhány aktuális „politikai csúsztatás" tolakodik elő bennem. Mert mit is ír? „Társadalmi válságok, gazdasági hanyatlások idején a tömegekben megnő az elégedetlenség indulata, ami eredetileg a vezetők ellen irányul. Ennek veszélyeit felismerve a hatalom manipulációba kezd: társadalmi mértékben „bűnbakot keres" akikre ráirányíthatja az emberek dühét." Majd így folytatja (zárójelben a saját megjegyzéseim) : „Az áldozatul kiszemelt csoportnak kisebbségben kell lennie, mert ők kockázatmentesen támadhatók (a vizes lobby) ... valamiben különböznie kell a többségtől (fegyelmezett, egy szakmába tömörült, határozott ós céltudatos irányítással rendelkező paramilitáris szervezet). .. Minél irracionálisabbak a vádak, annál jobb, mert azáltal ellenőrizhetetlenek (ökológiai szükséghelyzet, 3 millió ember ivóvizének megmórgezése, járványszerű rák okozása stb., stb., stb.)" Bórből-fizetésből élő, állami megrendelésre dolgozó szakembereket diszkreditál az egész magyar társadalom előtt az „Összefoglaló" ós az utóbbi évek sajtója, szakmailag és emberileg egyaránt. Itt hadd utaljak a legfrissebbekből, mint a Zeneműkiadó Vállalat szerkesztőjének „Az utolsó gátőr" (HVG 1989. XII. 2.) sz. cikke, vagy a Magyar Nők Lapja által leközölt „Maródi" című olvasói levél (1989. XII. 2.), amelyek a lemondott miniszterről, s általa a vízügyről nyilatkoznak eléggé megkérdőjelezhető hang-