Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Refuznyiki - Nyugat-európai Ipari és Kereskedelmi Kamarák Rajna-, Rhone- és Duna-melléki Szövetségének levele - A tudomány laple alatt – vagy fölött - „A Minisztertanács Beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett vizsgálatok…” c. előterjesztés Határozata

Reíuznyiki 373 ausgebaut sein sollte steht dle Fertlgstellung wlchtlger Projekte nach wie var aus. Für den flsterrelchlschen Donauabschnitt gibt és heute nicht einmal mehr elne verDindllche Planung. Dle Union bedauert dies um so mehr, well dle Grasschlffahrtsstrasse Rheln-Main-Donau als Verkehrsweg lm Hlnblick aur dle Offnung der Staaten des RGW fur elne stdrkere wlrtschaftllche Zusammenarbelt mit der Eurooaischen Gemelnschaft elne Schlüsselrolie Ubernehmen kdnnte. Dle Vollendúng des Binnenmarfctes der EG und dle Fertlgstellung des Maln-Donau-Kanals fallen zeltllch zusammen. Dle Wasserstrasse lst zudem der umaeltfreundllchste Verkehrstrager überhauot. Sie kdnnte elnen wesentllchen 8eltrag zur Entlastung der Strassen in Eurooa leisten. Die Strassenlnfrastruktur in den Donauanilegerstaaten lst teilweise nocn unterentwickelt, die in den Rheinanliegerstaaten teilweise stark uberlastet. Die Union bittet, dle österreichische Bundesreglerung sowle dle Bundeslander Wien und Niederdsterrelch, dle Erstellung elnes Xonzestes zum Donauausbau zwlschen Greifenstein und der Grenze zu forcieren. Sie aooelllert zudem an die Regierung der Reoublik Ungarn, dle Bauarbelten bel Nagymaros in Abstimmung mit der tschechgslowaklschen Regierung wieder aufzunehmen. Der jetzige Zustand, wonach dle fertlggestelite tschechoslowaklsche Staustufe Gabclkovo wegen der fehlenden ungarlschen Staustufe Nagymaros nlcht In Betrieb gehen kann, lst denkbar unbefrledlgend. Die Schlffahrtsverhaltnisse in dlesem Donauabschnitt slnd heute schiechter als vor Inangrlffnahme der Bauarbelten des Gemeinschaftsprojektes. Donau und Main-Donau-Kanal sind eln Tor zwlschen Sudost- und Nordwesteurooa. Wenn dieses Tor fur Verkehr und Aussenhandel welt gedffnet wlrd, lst dies eln wichtlges Slgnal fur dle wlrtschaftllche und politische Integratlon Eurooas. Nyugat-európai Ipari- és Kereskedelmi Kamarák Rajna-, Rhone- és Duna melléki Szövetsége Strassbourg, 1990. március 6-án Címzettek: Közlekedési Minisztérium Prága Budapest Bécs Tisztelt Miniszter Úri A Nyugateurópai Ipari- és Kereskedelmi Kamarák Baj na-, Rhone- ós Duna melléki Szövetsége — amelyet Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Svájc ós Ausztria területének 90 ipari- és kereskedelmi kamarája alkot — 1990. február 16-án Luxemburgban megtartott vezetőségi ülése alkalmából egyhangúlag a mellékelt határozatot fogadta el a dunai építési munkálatok Ausztriában és Magyarországon történő azonnali folytatására. A szövetség sajnálatosnak tartja, hogy a Rajna- ós Duna vonzásterületei között a vízi úti forgalom teljesítőképessége és gazdaságossága a Dunán még meglévő szűk keresztmetszetek következtében korlátozott. Ezért kívánatosnak tartja, hogy a Duna hajózható kiépítésének tervezési munkáit Ausztriában a Bécs feletti Greifenstein és az osztrák—csehszlovák határ közötti szakaszon folytassák tovább, ugyanígy: építsék tovább a közös csehszlovák—magyar Bős—Nagymaros létesítményt. Mielőbbi állásfoglalását előre is köszönjük. Szívélyes üdvözlettel: Norbert Beinkofer Nyugat-európai Ipari- és Kereskedelmi Kamarák Rajna-, Rhone- és Duna melléki Szövetsége Vezetőségi Ülése, Luxemburg, 1990. február 16-án Határozat Felül kell emelkedni a dunai építkezések ausztriai és magyarországi szüneteltetésének állapotán. A nyugat-európai kamarák szövetsége a munkálatok azonnali újraf elvétele mellett áll. A Nyugateurópai Ipari- és Kereskedelmi Kamarák Rajna-, Rhone- és Duna melléki Szövetsége, amelyet hót ország 90 kamarája alkot, 1990. február 16-i luxemburgi vezetőségi ülése nyomán kívánatosnak tartja, hogy Ausztriában, a Bécs feletti Greifenstein és az osztrák—csehszlovák határ közötti Duna-szakaszon újítsák fel a folyó hajózhatóságát célzó munkálatokat, valamint építsék tovább a közös magyar—csehszlovák Bős—Nagymaros vízi létesítményt. 1992. végére üzembe lép a Duna—Majna csatorna. Ezzel létrejön a víziúti összeköttetés a Rajna- és a Duna vonzásterületei között. Az átmenő forgalom teljesítőképessége ós gazdaságossága a Dunán még létező szűk keresztmetszetek következtében korlátozott. A Dunabizottság 1962. évi egyhangú határozatával ellentétben, ami szerint a Majna—Duna csatorna elkészültével egyidejűleg a nemzetközi érdekeltségű Dunát Bécs felett 2,80 m, Bócs alatt 3,50 m mélységűre kell kiépíteni, továbbra sem dolgozták ki az erre vonatkozó fontosabb elgondolásokat. Az osztrák Duna-szakaszra vonatkozóan máig még minderre kötelező terv nem készült. A szövetség ezt annál is inkább sajnálatosnak tartja, mert a Rajna—Majna—Duna fő hajózási útvonal, mint forgalmi út, kulcsszerepet tölthet be a KGST államoknak az európai közösség államaival való együttműködésben. Az európai Közös Piac belső kiépülése ós a Majna—Duna csatorna elkészülte időben egybeesik. Ezenfelül a víziút a lehető leginkább környezetbarát forgalomhordozó. Lényeges hozzájárulás az európai közutak tehermentesítéséhez. A közúti infrastruktúra ma a Duna körzetében fejletlen még részben, a Rajna mentén viszont erősen túlterhelt. A szövetség felkéri az Osztrák Szövetségi Kormányt, valamint Bócs és Alsóausztria szövetségi tartományokat, hogy Greifenstein és az országhatár közötti Duna-szakaszon szorgalmazzák a Duna hajózhatóvá tételének terveit. Ezen túlmenően szükségesnek tartja, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a csehszlovák kormánynyal egyetértésben Nagymarosnál folytassa az építkezéseket. A jelenlegi állapot, ami szerint a már elkészült csehszlovákiai duzzasztómű Bősnél ós a hiányzó magyar duzzasztómű Nagymarosnál üzemen kívül áll, gondolhatólag: tarthatatlan. A Duna e szakaszának hajózási adottságai ma rosszabbak, mint a közös mű építési munkáinak megkezdését megelőzően. A Duna és a Majna—-Duna csatorna Délkelet- ós Északnyugat-Európaközött ikapu. Ha ez a forgalom- ós külkereskedelem számára szolgáló kapu tágra nyílik, ez fontos jele Európa gazdasági és politikai egysége megteremtésének. * * * Kérdésünk: Ilyen lényeges külföldi — tehát, nem az állítólag „elfogult" és „gigantomániás" magyar vízimérnökök által konstruált — felhívás és vélemény közlése miért maradt el a magyar hírközlő szerveknél? Ez nem tartozna hozzá a közönség objektív tájékoztatásához?