Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Gyöngyös és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

GESZLERNE et al.: Gyöngyös és körz. rétegvízszerzése 349 zatosan indul meg a megcsapolt rétegek felé. A negyedidőszaki összletben emiatt alacsonyabb talajvízszín alakul ki — különösen a rétegfejek térségében — csökkentve ezáltal az evapotranspiráció mértékét. A felső-pannóniai összletből kitermelhető vízkészlet közelítő meghatározása (QT) QT = Qdin + Qkonsz + Qjár Utánpótlódó készlet előzőek alapján Q.iin=26 000 m

3/d. Konszolidációs készlet: A gyöngyösi vízmű területén végzett FTV-vizsgálatok szerint a konszolidációs készlet az 1977. évig kitermelt vízmennyiség 15%-a, kb. 5,8 millió m

3 volt, ami 1100 m

3/d fajlagos értékkel közelíthető. Hasonló nagyságú újabb vízbázis létesítése esetén a konszolidációs készlet 20 év alatti fokozatos leürítését feltételezve Qkonsz.- " 1100 m

3/d értékre becsülhető. Járulékos vízkészlet: A Gyöngyösi-csatorna és a Nagy-patak mentén, valamint egyéb kisebb völgyekben kb. összesen 20 km

3 magas talajvízállású területen a vízszínsüllyedés miatt csökkenő párolgás következtében vehető figyelembe. Q

já

r = 20'106 m2. 20 mm/év'1100 m

3/d QT = 26 000+1100 + 1100 =28 200 m

3/d A térségben jelenleg kitermelt készlet: (Gyöngyös, Gyöngyöshalász Atkár, Nagyréde, Szűcsi) QT= 16 200 m

3/d Szabad vízkészlet: Q = 28 200 — 16 200 = 12 000 m

3/d 5. JAVASOLT VÍZKÉSZLETHASZNOSÍTAS Az előzőekben vázolt vízföldtani, vízutánpótlódási adottságok alapján vízszerzési szempontból a 80—350 m között települő k>l m/d szivárgási tényezőjű felső-pannóniai homokrétegek vehetők figyelembe. A vizsgált, közel 200 km

2 területen új vízbázis létesítését a vízföldtani adottságokon kívül a Thorez külfejtés víztelenítésének hatása és a gyöngyösi vízmű elhelyezkedése is korlátozza. A Thorez külfejtés víztelenítésének hatása megközelítőleg Nagyréde—Atkár vonaláig érvényesül. E határvonaltól Kelet felé haladva a vízadó rétegek nyugalmi vízszintjének csökkenése a vizsgált terület határánál már közel 10 m. A bányászati víztelenítés hatása a későbbiekben csökken (Madai L.—Szilágyi G., 1989). A vízmű kútjainak depressziós távolhatása mintegy 6 km. A vízmű középső részén a kutak körül 85—90 mBf körüli depressziós szint alakult ki, amely az eredeti nyugalmi vízszintnél 30—40 m-rel mélyebb. Mindezek miatt Gyöngyös, Gyöngyöshalász térségében és Atkiártól keletre újabb vízbázis létesítése nem javasolható. A vízföldtani adottságok és a vízműfejlesztés költségeinek csökkentése két fejlesztési lehetőséget ad, az egyik Atkár községtől északra, a másik Nagyrédétől nyugatra a Cse vice-völgy ben. Az Atkár térségi vízmű a rövid távú fejlesztési lehetőséget szolgálhatja, míg a nagyrédei vízmű a távlati megoldás lehet (8. ábra). A két tervezett vízbázisról kitermelhető vízkészlet 12 000 m

3/d. 5.1. Atkár északi vízmű Javasolt helye Atkár községtől északra, az épülő M3 autópálya északi oldalán, attól 100 m távolságra, a meglévő XXII—XXXV-ös kútcsoporttól nyugatra 600—2100 m távolságra van. 4 kútcsoport tervezhető egymástól 500—500 mre kútcsoportonként 3 kúttal. Várható szűrőzési mélység (m): 1. réteg: 150—200 2. réteg: 240—280 3. réteg: 315—370 Várható nyugalmi vízszint: —5^-15 m. 6600 m

3/d. Várható nyugalmi vízszint: —5 + 15 m. A létesítendő vízmű előnye, hogy összesen 2100 m gyűjtővezeték megépítésével a meglévő rendszerre csatlakoztatható. Hátrány viszont a nagyobb kútmélység, kisebb vízadó képesség és a2;, hogy a meglévő vízmű hatásterületén belül található. 5.2. Nagyréde csevicevölgyi vízmű Javasölt helye: Nagyréde község szélétől nyugatra Csevioe-völgyben a földút mentén 1 km hosszú terület. Tervezett kútszám: 3 kútcsoport egymástól 500— 500 m-re kútcsoportonként 3—4 kút. A vízbázis előnye, hogy több nagy vastagságú (15 m), jó vízadó-dcépességű (k>5 m/d) homokréteg található a területen, így a 'kutak vízadó-képessége nagy, továbbá a külfejtés és a gyöngyösi vízmű hatásterületén kívül esik. A meglévő nagyrédei kutak csak a felső ö&szlet vizét hasznosítják, így káros egymásra hatás nem várható. Hátrány a nem kellő mértékű hidrológiai feltártság és főként a meglévő vízműteleptől mért nagyobb távolság, amely 7 km hosszú távvezeték építését igényli. Ugyanakkor előny, hogy a meglévő rendszert egy másik irányból támogatja, azaz a gyöngyöshalászi—atkári kutak kiesése esetén is vizet szolgáltathat. 5.3. A tervezett vízművek termelési jellemzői A javasolt vízbázisoknál a tervezett termelés hatására kialakuló depresszió és a várható távolhatás meghatározására számításokat végeztünk. A számítások eredményét a következőkben foglaljuk össze és a 8. ábrán szemléltetjük.