Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Petz Rudolf–Scheuer Gyula–Szentirmai Lászlóné–Szentirmai László: Vízföldtani megfigyelések Görögországban

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM Vízföldtani megfigyelések Görögországban Petz Rudolf*—Scheuer Gyula*—Szentirmai Lászlóné*—Szentirniai László** •Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat *'Központi Bányászati Fejlesztési Intézet Kivonat: Görögország a vizes szakembereknek nemcsak a világhírű ókori műemlékeinek megtekintésével okozhat máradandó élményt, hanem olyan vízi létesítményekkel (a tengerben fakadó karsztforrások foglalása), vagy a vízföldtanhoz ós ahhoz kapcsolódó egyéb jelenségekkel (édesvízi mészkő) is, amelyek hazai vonatkozásban kevésbé ismertek, vagy újdonságnak és különlegességnek számítanak. 1. Bevezetés Miután Görögország erősen tagolt hegyvidék és ezen belül a karsztosodásra igen alkalmas mezozóos karbonátos kőzetek (kréta időszaki mészkő) a leggyakoribbak, döntően a karsztvízföldtani viszonyoknak és azok megjelenési formáinak tanulmányozására nyílik lehetőség. Az irodalmi adatok szerint, Görögország bővelkedik különböző típusú ásvány- és gyógyvizekben, amelyek közül egyeseknek a hírneve visszanyúlik az ókorba. Néhány híres és ismert forrásoknál több-kevesebb édesvízi mészkő képződik még ma is. így ezek keletkezésére vonatkozóan is végezhetők megfigyelések. 2. A vízföldtani érdekességek ismertetése és leírásuk 2.1. Görögország északi részén fekszik Nyugat Makedóniának egyik igen érdekes városa Edesszaj A város a Vodasz folyó völgye felett édes víz j mészkőre települ. Az édesvízi mészkő a folyó felől részén 30—50 m-es függőleges sziklafalat alkot' Az előfordulás hosszúsága kb. 1,5 km. Ez az édesvízi mészkő Görögország egyik legnagyobb és leglátványosabb előfordulása. Az édesvízi mészkövet a közeli karsztos hegységben fakadó bő vízhozamú karsztforrások rakták le. A városon keresztül folyó vízfolyások az édesvízi mészkőplató pereméhez érve vízesésekként folytatják útjukat, miközben jelentős mennyiségű karbonátanyagot raknak le. A legnagyobb vízesés a 20 m-es magasságot is meghaladja. Az édesvízi mészkő laza, puha és jellegzetesen olyan keletkezési adottságokat mutat, amelyek a hideg mészben kevésbé gazdag karsztos forrásokra, vagy vízfolyásokra jellemzőek. Érdekességként megemlítjük még, hogy a város ókori elődjét az édesvízi mészkő teljesen beborította még a városfalakon is 1—1,5 m vastagságú a mészkő (1. kép). Ezért tulajdonképpen az egykori város maradványait az édesvízi mészkőből kellett kiásni. 2.2. Edesszától dél felé haladva a táj igen változatos. Megérkezve az utunk céljához Meteoréba, hatalmas kőtornyok látványa fogadja az embert. Az útikönyvek szerint aki Görögországba utazik, az az útiprogramban feltétlenül figyelembe veszi. Az útikalauzok nem túloznak, mert valóban Meteora a maga nemében páratlan természeti látványosság. A hatalmas több száz méter magas függőleges sziklafalak és tornyok bizarr formáival hirtelen és váratlanul emelkednek ki környezetünkből. E csodálatos természeti látványosság érdekességét még fokozza az a körülmény is, hogy a kőtornyok tetején kolostorok épültek, amelyek találó megjelöléssel „kolostorok a levegőben" megnevezést kapták. 1. kép. Az ókori városfalat beborító édesvízi mészkő, háltérben az édesvízi mészkőre települt Edessza 2.3. Görögország az irodalmi adatok szerint ásvány- és gyógyforrásokban is bővelkedik. Az ország különösen gazdag nátriumkloridos (sós) forrásokban, amelyek rendszerint a tengerparton fakadnak, így feltételezhető, hogy vízutánpótlódásuk összefüggésbe hozható a tengervízzel az egyéb földtani tényezők mellett. Helyi vonatkozásban a legismertebbek közé tartozik a Lutru Edipszu, ahol a tengerparton négy forráscsoportot lehet elkülöníteni. A Lutra Edipszu Görögország második legnagyobb szigetének, az Evviának